Tényleg nem kötelező a természettudományos érettségi a felvételihez

Milyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2019-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Néhány évvel ezelőtt érettségiztem, és jövőre szeretnék felvételizni egyetemre. Természettudományos tárgyból nincs érettségi eredményem – ahhoz, hogy jelentkezni tudjak egy alapszakra, érettségit kell tennem valamelyik természettudományos tárgyból?

Gyakori félreértés, hogy a felsőoktatási felvételihez természettudományos tárgyból is érettségizni kell – pedig ez továbbra sem általános feltétel, csak bizonyos szakoknál (ezek közé tartoznak maguk a természettudományos szakok, az orvosi- és egészségtudományi és több más képzés is).

Az érettségi pontok számításakor a jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből összesen legfeljebb 100 pont számítható.

A tanulmányi pontok számításakor viszont valóban figyelembe kell venni egy – legalább két évig tanult – természettudományos tárgy  középiskolai év végi eredményét. Ez lehet földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány és természetismeret.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: emelt szintű érettségi

Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek 2019-ben? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.