Tényleg nem kötelező a természettudományos érettségi a felvételihez

Milyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2019-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Néhány évvel ezelőtt érettségiztem, és jövőre szeretnék felvételizni egyetemre. Természettudományos tárgyból nincs érettségi eredményem – ahhoz, hogy jelentkezni tudjak egy alapszakra, érettségit kell tennem valamelyik természettudományos tárgyból?

Gyakori félreértés, hogy a felsőoktatási felvételihez természettudományos tárgyból is érettségizni kell – pedig ez továbbra sem általános feltétel, csak bizonyos szakoknál (ezek közé tartoznak maguk a természettudományos szakok, az orvosi- és egészségtudományi és több más képzés is).

Az érettségi pontok számításakor a jelentkező érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből összesen legfeljebb 100 pont számítható.

A tanulmányi pontok számításakor viszont valóban figyelembe kell venni egy – legalább két évig tanult – természettudományos tárgy  középiskolai év végi eredményét. Ez lehet földrajz, biológia, kémia, fizika, természettudomány és természetismeret.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: emelt szintű érettségi

Érdemes-e emelt szintű érettségit tenni, ha egyetemre vagy főiskolára jelentkeznétek 2019-ben? Mutatjuk a pontszámítási szabályokat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.