Rekorder: 11 évesen lett egyetemista egy kínai fiú

Tizenegy évesen kezdheti Kína egyik legtekintélyesebb egyetemén tanulmányait egy fiú - a híresztelések szerint apja bőkezűségének köszönhetően.

  • Eduline

A gyerek a pekingi Zsenmin Egyetem jogi karára jutott be, ahova rendkívül nehéz bekerülni. Alsó korhatár ugyanakkor nincs. A fiú minden idők ifjúsági korrekordere. Az egyetem kénytelen volt reagálni a pletykákra, és nyilatkozatban tagadja, hogy a gyerek apja tagja lenne a tanintézet igazgatótanácsának, vagy hogy számottevő pénzadománnyal járult hozzá az egyetem költségeinek fedezéséhez.

 

Az egyetem szóvivője a helyi sajtónak azt mondta, hogy a fiú megfelelően teljesített mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgán. A gyerek apja egy dohányipari cég elnöke. Igen befolyásos ember, fiát pedig csak két éven át hagyta általános iskolában, mert a gyerek lassúnak találta a haladást. Magántanuló lett, oktatóiként pedig rangos tanárokat bérelt fel apja. Fél év alatt elvégezte az általános iskolát és 8 évesen már gimnazista lett, most - 11 esztendősen - pedig egyetemi hallgató.

 

Volt tanárainak egyike - a neten névtelenül - azt állítja, hogy a fiú igen ideges, rossz magaviseletű és rendkívül rövidlátó - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.