Rekorder: 11 évesen lett egyetemista egy kínai fiú

Tizenegy évesen kezdheti Kína egyik legtekintélyesebb egyetemén tanulmányait egy fiú - a híresztelések szerint apja bőkezűségének köszönhetően.

  • Eduline

A gyerek a pekingi Zsenmin Egyetem jogi karára jutott be, ahova rendkívül nehéz bekerülni. Alsó korhatár ugyanakkor nincs. A fiú minden idők ifjúsági korrekordere. Az egyetem kénytelen volt reagálni a pletykákra, és nyilatkozatban tagadja, hogy a gyerek apja tagja lenne a tanintézet igazgatótanácsának, vagy hogy számottevő pénzadománnyal járult hozzá az egyetem költségeinek fedezéséhez.

 

Az egyetem szóvivője a helyi sajtónak azt mondta, hogy a fiú megfelelően teljesített mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgán. A gyerek apja egy dohányipari cég elnöke. Igen befolyásos ember, fiát pedig csak két éven át hagyta általános iskolában, mert a gyerek lassúnak találta a haladást. Magántanuló lett, oktatóiként pedig rangos tanárokat bérelt fel apja. Fél év alatt elvégezte az általános iskolát és 8 évesen már gimnazista lett, most - 11 esztendősen - pedig egyetemi hallgató.

 

Volt tanárainak egyike - a neten névtelenül - azt állítja, hogy a fiú igen ideges, rossz magaviseletű és rendkívül rövidlátó - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.