Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kihirdették a 2011-es pótfelvételi ponthatárait: 2011 legnépszerűbb szakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez a Kodolányi János Főiskolán 377, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 336 pont kellett. Több mint 13 ezren adták be a jelentkezésüket valamelyik költségtérítéses alap- vagy mesterszakra, felsőfokú szakképzésre.
A 2011-es felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, a pótfelvételin a költségtérítéses helyhez a Kodolányi János Főiskolán kellett a legtöbb pont, 377. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 336, a Nyugat-magyarországi Egyetem pedig 276 pont alatt nem vett fel hallgatókat, az International Business Schoolban 330-nál, a Harsányi János Főiskolán 322-nél, a Debreceni Egyetemen pedig 332-nél húzták meg a ponthatárt.
A turizmus és vendéglátást választó diákok a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű juthattak be a legnehezebben, ott 399 volt a ponthatár (német nyelvű képzés: 359 pont). A Kodolányi János Főiskola székesfehérvári képzéséhez 354 pontra, a Szolnoki Főiskolán pedig 311 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.
| Szak neve | Intézmény neve és ponthatár (nappali tagozat) | Intézmény neve és ponthatár (nappali tagozat) |
| Kommunikáció és médiatudomány | BME - 338 pont | BKF - 203 pont |
| Turizmus és vendéglátás | BGF - 399 pont (magyar nyelvű képzés) | KJF - 354 pont (Székesfehérvár) |
| Gépészmérnök | ME - 221 pont | PTE - 238 pont |
| Fogorvos | DE - 299 pont | SZTE - 369 pont |
| Nemzetközi tanulmányok | NYME - 392 pont | ÁVF - 204 pont |
| Gazdálkodási és menedzsment | KJF - 377 pont | DE - 332 pont |
| Pénzügy és számvitel | BGF - 328 (angol nyelvű képzés) | IBS - 308 (angol nyelvű képzés) |
| Általános orvos | SE - 416 pont | PTE - 370 pont |
| Anglisztika | PE - 336 pont | ME - 320 pont |
| Andragógia | PPKE - 278 pont | ZSKF - 212 pont |
A kommunikáció és médiatudomány szakhoz az idei pótfelvételin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb - 338 - pont, a Zsigmond Király Főiskolára 260 ponttal, a Budapesti Kommunikációs Főiskolára 203 ponttal, a Kodolányi János Főiskola budapesti képzésére pedig 200 ponttal lehetett bekerülni.
A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek átlagosann 210-230 pontot kellett összegyűjteniük, a Dunaújvárosi Főiskola nappali képzésére már a minimális 200 ponttal is be lehetett kerülni, a Debreceni Egyetemen 210-nél, a Keskeméti Főiskolán 218-nál húzták meg a határt. Nappali tagozaton a legmagasabb ponthatárokat a Szent István Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen állapították meg: a SZIE-n 251, a PTE-n 238 pont alatt senkit nem vettek fel.
Orvosi szakok - 326 pont alatt senki nem jutott be
Legalább 416 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvételiztek - ez mindössze hússzal alacsonyabb, mint a normál felvételin kihirdetett, államilag finanszírozott képzésre vonatkozó ponthatár. A debreceni egyetem általános orvosi szakához 368, a pécsi egyeteméhez pedig 370 pont kellett.

Aki a debreceni, szegedi vagy pécsi egyetem ötéves, osztatlan fogorvosképzésén szeretett volna tanulni, annak legalább 299 pontot kellett szereznie - a Debreceni Egyetemen ennyi kellett a sikeres felvételihez. A Pécsi Tudományegyetemen 326-nál, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 369-nél húzták meg a ponthatárt.
Szigorú szabályok: aki bekerülhetett, és aki nem
A ponthatárok nem okoztak nagy meglepetést, a pótfelvételi szabályai szerint ugyanis azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatárt nem húzhatták meg alacsonyabban, mint július 21-én. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén pedig 140-nél.
A pótfelvételire csak at jelentkezhetett, aki egyetlen szakra sem kerültbe, vagy egyáltalán nem vett részt a 2011-es normál felvételin. Augusztusban már csak a költségtérítéses képzések közül lehetett válogatni, a diákok mindössze egy szakot jelölhettek meg a jelentkezési lapon. Akit felvettek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapja meg szeptember első napjaiban.
A 2011-es, júliusban kiirdetett felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.
Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok
Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán - azoknak a diákoknak, akik csak a pótfelvételin jutnak be, egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetniük. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.

Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre, annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév. A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.
| A biztonság kedvéért újra átszámolnád a pontjaidat? Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki, a 2011-es felvételi összes ponthatárát pedig itt találod. |
Szabó Fruzsina
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).