Megvannak a ponthatárok! 377 pont kellett a legnépszerűbb szakhoz

Kihirdették a 2011-es pótfelvételi ponthatárait: 2011 legnépszerűbb szakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez a Kodolányi János Főiskolán 377, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 336 pont kellett. Több mint 13 ezren adták be a jelentkezésüket valamelyik költségtérítéses alap- vagy mesterszakra, felsőfokú szakképzésre.

  • Eduline

A 2011-es felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, a pótfelvételin a költségtérítéses helyhez a Kodolányi János Főiskolán kellett a legtöbb pont, 377. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 336, a Nyugat-magyarországi Egyetem pedig 276 pont alatt nem vett fel hallgatókat, az International Business Schoolban 330-nál, a Harsányi János Főiskolán 322-nél, a Debreceni Egyetemen pedig 332-nél húzták meg a ponthatárt.

A turizmus és vendéglátást választó diákok a Budapesti Gazdasági Főiskola magyar nyelvű juthattak be a legnehezebben, ott 399 volt a ponthatár (német nyelvű képzés: 359 pont). A Kodolányi János Főiskola székesfehérvári képzéséhez 354 pontra, a Szolnoki Főiskolán pedig 311 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.

Szak neveIntézmény neve és ponthatár (nappali tagozat)

Intézmény neve és ponthatár (nappali tagozat)

Kommunikáció és médiatudományBME - 338 pontBKF - 203 pont
Turizmus és vendéglátásBGF - 399 pont (magyar nyelvű képzés)KJF - 354 pont (Székesfehérvár)
GépészmérnökME - 221 pontPTE - 238 pont
FogorvosDE - 299 pontSZTE - 369 pont
Nemzetközi tanulmányokNYME - 392 pontÁVF - 204 pont
Gazdálkodási és menedzsmentKJF - 377 pontDE - 332 pont
Pénzügy és számvitelBGF - 328 (angol nyelvű képzés)IBS - 308 (angol nyelvű képzés)
Általános orvosSE - 416 pontPTE - 370 pont
AnglisztikaPE - 336 pontME - 320 pont
AndragógiaPPKE - 278 pontZSKF - 212 pont

A kommunikáció és médiatudomány szakhoz az idei pótfelvételin a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb - 338 - pont, a Zsigmond Király Főiskolára 260 ponttal, a Budapesti Kommunikációs Főiskolára 203 ponttal, a Kodolányi János Főiskola budapesti képzésére pedig 200 ponttal lehetett bekerülni.

A gépészmérnök alapszakra jelentkezőknek átlagosann 210-230 pontot kellett összegyűjteniük, a Dunaújvárosi Főiskola nappali képzésére már a minimális 200 ponttal is be lehetett kerülni, a Debreceni Egyetemen 210-nél, a Keskeméti Főiskolán 218-nál húzták meg a határt. Nappali tagozaton a legmagasabb ponthatárokat a Szent István Egyetemen, valamint a Pécsi Tudományegyetemen állapították meg: a SZIE-n 251, a PTE-n 238 pont alatt senkit nem vettek fel.

Orvosi szakok - 326 pont alatt senki nem jutott be

Legalább 416 pontot kellett összegyűjteniük azoknak, akik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára felvételiztek - ez mindössze hússzal alacsonyabb, mint a normál felvételin kihirdetett, államilag finanszírozott képzésre vonatkozó ponthatár. A debreceni egyetem általános orvosi szakához 368, a pécsi egyeteméhez pedig 370 pont kellett.

Túry Gergely

Aki a debreceni, szegedi vagy pécsi egyetem ötéves, osztatlan fogorvosképzésén szeretett volna tanulni, annak legalább 299 pontot kellett szereznie - a Debreceni Egyetemen ennyi kellett a sikeres felvételihez. A Pécsi Tudományegyetemen 326-nál, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 369-nél húzták meg a ponthatárt.

Szigorú szabályok: aki bekerülhetett, és aki nem

A ponthatárok nem okoztak nagy meglepetést, a pótfelvételi szabályai szerint ugyanis azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatárt nem húzhatták meg alacsonyabban, mint július 21-én. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén pedig 140-nél.

A pótfelvételire csak at jelentkezhetett, aki egyetlen szakra sem kerültbe, vagy egyáltalán nem vett részt a 2011-es normál felvételin. Augusztusban már csak a költségtérítéses képzések közül lehetett válogatni, a diákok mindössze egy szakot jelölhettek meg a jelentkezési lapon. Akit felvettek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapja meg szeptember első napjaiban.

A 2011-es, júliusban kiirdetett felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok

Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán - azoknak a diákoknak, akik csak a pótfelvételin jutnak be, egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetniük. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.

Több mint egymillió forintba kerül egy félév a fogorvosi karokon
Túry Gergely

Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre,  annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév. A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.

A biztonság kedvéért újra átszámolnád a pontjaidat? Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatod ki, a 2011-es felvételi összes ponthatárát pedig itt találod.

Szabó Fruzsina

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.