Túl kevesen jelentkeztek a vezető lengyel egyetemekre

Lengyelország legjobb felsőoktatási intézményében, a Varsói Egyetemen (UW) több szakon másodszor, egyes szakokon viszont már harmadszor hirdettek pótfelvételit, és hasonlóan kevés a megfelelő jelentkező az ugyancsak rangos varsói Stefan Wyszynski Katolikus Egyetemen (UKSW) - jelentette a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap kedden.

  • Eduline

Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna a lengyelországi költségmentes felsőoktatási képzésben. Augusztus közepe van, és a Varsói Egyetemen betöltetlen helyek vannak többek között a művészettörténet, szociológia, orosz, ukrán és fehérorosz filológia, a francia és német nyelvtanári szakokon. De nemcsak a humán szakokon kevés a jelentkező. Pótfelvételit kellett hirdetni az alkalmazott fizika, bioinformatika és rendszerbiológia szakirányokon is.

A katolikus egyetemen kevesen jelentkeztek a legtöbb humán szakra, köztük  teológiára, családtudományra, kánonjogra, régészetre, európai tanulmányokra, történelemre, egyházzenére, politológiára, szociológiára, de informatikára, matematikára és fizikára is.

Szakemberek szerint nem a demográfiai hullámvölgy, hanem a jelentkezők felkészületlensége a magyarázata ennek a jelenségnek. Idén az érettségizők igen gyengén teljesítettek matematikából, amelyet a legtöbb szakon beszámítanak a felvételinél.

A Varsói Műszaki Egyetemen ellenben nincs hiány jelentkezőkből, pedig a matematika itt is számít. Elsőre betelt a létszám, kivéve az angol nyelvű képzést. Ebben szerepe volt a tudományos és felsőoktatási minisztériumnak, amely a műszaki szakokat népszerűsítette.

Tavaly, 20 év óta először többen jelentkeztek a műszaki egyetemekre (3,9 fő egy helyre), mint a tudományegyetemekre (3,5 fő/hely). A kezdő mérnökök 30 százalékkal többet keresnek, mint a humán szakokon végzett diákok, és a jelek szerint a fiatalok tudatosították a piaci elvárásokat. Korábban divatosak voltak a humán szakok, a mai érettségizők már nem a divatra figyelnek, hanem kalkulálnak: milyen végzettséggel találnak munkát, mennyit fognak keresni - mondta a lapnak Kazimierz Sedlak, a felsőoktatási jelentkezéseket vizsgáló Sedlak&Sedlak cég igazgatója.

MTI 

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.