Lengyelország legjobb felsőoktatási intézményében, a Varsói Egyetemen (UW) több szakon másodszor, egyes szakokon viszont már harmadszor hirdettek pótfelvételit, és hasonlóan kevés a megfelelő jelentkező az ugyancsak rangos varsói Stefan Wyszynski Katolikus Egyetemen (UKSW) - jelentette a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap kedden.
Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna a lengyelországi költségmentes felsőoktatási képzésben. Augusztus közepe van, és a Varsói Egyetemen betöltetlen helyek vannak többek között a művészettörténet, szociológia, orosz, ukrán és fehérorosz filológia, a francia és német nyelvtanári szakokon. De nemcsak a humán szakokon kevés a jelentkező. Pótfelvételit kellett hirdetni az alkalmazott fizika, bioinformatika és rendszerbiológia szakirányokon is.
A katolikus egyetemen kevesen jelentkeztek a legtöbb humán szakra, köztük teológiára, családtudományra, kánonjogra, régészetre, európai tanulmányokra, történelemre, egyházzenére, politológiára, szociológiára, de informatikára, matematikára és fizikára is. Szakemberek szerint nem a demográfiai hullámvölgy, hanem a jelentkezők felkészületlensége a magyarázata ennek a jelenségnek. Idén az érettségizők igen gyengén teljesítettek matematikából, amelyet a legtöbb szakon beszámítanak a felvételinél. A Varsói Műszaki Egyetemen ellenben nincs hiány jelentkezőkből, pedig a matematika itt is számít. Elsőre betelt a létszám, kivéve az angol nyelvű képzést. Ebben szerepe volt a tudományos és felsőoktatási minisztériumnak, amely a műszaki szakokat népszerűsítette. Tavaly, 20 év óta először többen jelentkeztek a műszaki egyetemekre (3,9 fő egy helyre), mint a tudományegyetemekre (3,5 fő/hely). A kezdő mérnökök 30 százalékkal többet keresnek, mint a humán szakokon végzett diákok, és a jelek szerint a fiatalok tudatosították a piaci elvárásokat. Korábban divatosak voltak a humán szakok, a mai érettségizők már nem a divatra figyelnek, hanem kalkulálnak: milyen végzettséggel találnak munkát, mennyit fognak keresni - mondta a lapnak Kazimierz Sedlak, a felsőoktatási jelentkezéseket vizsgáló Sedlak&Sedlak cég igazgatója.MTI
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
