Túl kevesen jelentkeztek a vezető lengyel egyetemekre

Lengyelország legjobb felsőoktatási intézményében, a Varsói Egyetemen (UW) több szakon másodszor, egyes szakokon viszont már harmadszor hirdettek pótfelvételit, és hasonlóan kevés a megfelelő jelentkező az ugyancsak rangos varsói Stefan Wyszynski Katolikus Egyetemen (UKSW) - jelentette a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap kedden.

  • Eduline

Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna a lengyelországi költségmentes felsőoktatási képzésben. Augusztus közepe van, és a Varsói Egyetemen betöltetlen helyek vannak többek között a művészettörténet, szociológia, orosz, ukrán és fehérorosz filológia, a francia és német nyelvtanári szakokon. De nemcsak a humán szakokon kevés a jelentkező. Pótfelvételit kellett hirdetni az alkalmazott fizika, bioinformatika és rendszerbiológia szakirányokon is.

 

A katolikus egyetemen kevesen jelentkeztek a legtöbb humán szakra, köztük  teológiára, családtudományra, kánonjogra, régészetre, európai tanulmányokra, történelemre, egyházzenére, politológiára, szociológiára, de informatikára, matematikára és fizikára is.

 

Szakemberek szerint nem a demográfiai hullámvölgy, hanem a jelentkezők felkészületlensége a magyarázata ennek a jelenségnek. Idén az érettségizők igen gyengén teljesítettek matematikából, amelyet a legtöbb szakon beszámítanak a felvételinél.

 

A Varsói Műszaki Egyetemen ellenben nincs hiány jelentkezőkből, pedig a matematika itt is számít. Elsőre betelt a létszám, kivéve az angol nyelvű képzést. Ebben szerepe volt a tudományos és felsőoktatási minisztériumnak, amely a műszaki szakokat népszerűsítette.

 

Tavaly, 20 év óta először többen jelentkeztek a műszaki egyetemekre (3,9 fő egy helyre), mint a tudományegyetemekre (3,5 fő/hely). A kezdő mérnökök 30 százalékkal többet keresnek, mint a humán szakokon végzett diákok, és a jelek szerint a fiatalok tudatosították a piaci elvárásokat. Korábban divatosak voltak a humán szakok, a mai érettségizők már nem a divatra figyelnek, hanem kalkulálnak: milyen végzettséggel találnak munkát, mennyit fognak keresni - mondta a lapnak Kazimierz Sedlak, a felsőoktatási jelentkezéseket vizsgáló Sedlak&Sedlak cég igazgatója.

MTI 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.