Túl kevesen jelentkeztek a vezető lengyel egyetemekre

Lengyelország legjobb felsőoktatási intézményében, a Varsói Egyetemen (UW) több szakon másodszor, egyes szakokon viszont már harmadszor hirdettek pótfelvételit, és hasonlóan kevés a megfelelő jelentkező az ugyancsak rangos varsói Stefan Wyszynski Katolikus Egyetemen (UKSW) - jelentette a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap kedden.

  • Eduline

Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna a lengyelországi költségmentes felsőoktatási képzésben. Augusztus közepe van, és a Varsói Egyetemen betöltetlen helyek vannak többek között a művészettörténet, szociológia, orosz, ukrán és fehérorosz filológia, a francia és német nyelvtanári szakokon. De nemcsak a humán szakokon kevés a jelentkező. Pótfelvételit kellett hirdetni az alkalmazott fizika, bioinformatika és rendszerbiológia szakirányokon is.

 

A katolikus egyetemen kevesen jelentkeztek a legtöbb humán szakra, köztük  teológiára, családtudományra, kánonjogra, régészetre, európai tanulmányokra, történelemre, egyházzenére, politológiára, szociológiára, de informatikára, matematikára és fizikára is.

 

Szakemberek szerint nem a demográfiai hullámvölgy, hanem a jelentkezők felkészületlensége a magyarázata ennek a jelenségnek. Idén az érettségizők igen gyengén teljesítettek matematikából, amelyet a legtöbb szakon beszámítanak a felvételinél.

 

A Varsói Műszaki Egyetemen ellenben nincs hiány jelentkezőkből, pedig a matematika itt is számít. Elsőre betelt a létszám, kivéve az angol nyelvű képzést. Ebben szerepe volt a tudományos és felsőoktatási minisztériumnak, amely a műszaki szakokat népszerűsítette.

 

Tavaly, 20 év óta először többen jelentkeztek a műszaki egyetemekre (3,9 fő egy helyre), mint a tudományegyetemekre (3,5 fő/hely). A kezdő mérnökök 30 százalékkal többet keresnek, mint a humán szakokon végzett diákok, és a jelek szerint a fiatalok tudatosították a piaci elvárásokat. Korábban divatosak voltak a humán szakok, a mai érettségizők már nem a divatra figyelnek, hanem kalkulálnak: milyen végzettséggel találnak munkát, mennyit fognak keresni - mondta a lapnak Kazimierz Sedlak, a felsőoktatási jelentkezéseket vizsgáló Sedlak&Sedlak cég igazgatója.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.