Pótfelvételi 2011: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Több mint ezeregyszáz alapképzés, ezer mesterszak és négyszáz felsőfokú szakképzés közül választhatsz a 2011-es pótfelvételin. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és a határidőket.

  • Eduline

A pótfelvételi ponthatárait augusztus 29-én húzzák meg – fontos, hogy azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint a július 21-én kihirdetett. Ha például a Budapesti Corvinus Egyetem költségtérítéses gazdálkodási és menedzsment képzésére jelentkezel, 416 alatti pontszámmal a pótfelvételin sem fogsz bejutni - itt húzták meg ugyanis a ponthatárt az általános eljárásban. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén 140-nél.

A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.
Augusztus 9-ig jelentkezhetsz pótfelvételire - a ponthatárokat 29-én hirdetik ki
Végel Dániel

Hogyan lehet jelentkezni?

Július 26. és augusztus 9. között a felvi.hu-n elérhető e-felvételi felületén jelentkezhetsz. Itt először regisztrálnod kell, a pótfelvételi eljárás díját pedig átutalással kell befizetned. Az elektronikus jelentkezés előnye, hogy nem hibázhatsz, a rendszer nem enged tovább, ha valamit rosszul vagy hiányosan töltesz ki. A bizonyítványok és oklevelek másolatát az e-felvételin is csatolhatod, de akár postán is beküldheted. Ha elkészültél az adatlap kitöltésével, ki kell nyomtatnod és alá kell írnod a hitelesítő lapot, majd el kell küldened az Oktatási Hivatalnak augusztus 12-ig (ha korábban már regisztráltál az Ügyfélkapun, erre nincs szükség).

A pótfelvételire csak akkor jelentkezhetsz, ha egyetlen szakra sem kerültél be, vagy egyáltalán nem vettél részt a 2011-es normál felvételin. Ilyenkor már csak a költségtérítéses képzések közül válogathatsz, és mindössze egy szakot jelölhetsz meg a jelentkezési lapon. Ha felvesznek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapod meg szeptember első napjaiban.

Ha inkább a papír alapú jelentkezést választod, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán (1122 Budapest, Maros u. 19-21.), az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) vagy az adott felsőoktatási intézményben kell kérned ingyenes jelentkezési lapot, amelyet kitöltve, a bizonyítványok másolatával együtt augusztus 9-ig kell elküldened az Oktatási Hivatal (1443 Budapest Pf. 220) címére. Az eljárás díja – akár elektronikusan, akár hagyományos módon jelentkezel – ötezer forint.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok

Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán, ahol egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetni. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.

A fogorvosi a legdrágább képzés - a Semmelweisen több mint 1 300 ezer forintot kell fizetni egy félévért
Túry Gergely

Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre,  annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.