Pótfelvételi 2011: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Több mint ezeregyszáz alapképzés, ezer mesterszak és négyszáz felsőfokú szakképzés közül választhatsz a 2011-es pótfelvételin. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és a határidőket.

  • Eduline

A pótfelvételi ponthatárait augusztus 29-én húzzák meg – fontos, hogy azokon a költségtérítéses képzéseken, amelyeket már a normál eljárásban is meghirdettek az egyetemek és főiskolák, a ponthatár nem lehet alacsonyabb, mint a július 21-én kihirdetett. Ha például a Budapesti Corvinus Egyetem költségtérítéses gazdálkodási és menedzsment képzésére jelentkezel, 416 alatti pontszámmal a pótfelvételin sem fogsz bejutni - itt húzták meg ugyanis a ponthatárt az általános eljárásban. Ha az adott szak eddig nem indult költségtérítéses formában, a ponthatár az alapképzéseken akkor sem lehet alacsonyabb 200-nál, felsőfokú szakképzés esetén 140-nél.

A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg.

Augusztus 9-ig jelentkezhetsz pótfelvételire - a ponthatárokat 29-én hirdetik ki
Végel Dániel

Hogyan lehet jelentkezni?

Július 26. és augusztus 9. között a felvi.hu-n elérhető e-felvételi felületén jelentkezhetsz. Itt először regisztrálnod kell, a pótfelvételi eljárás díját pedig átutalással kell befizetned. Az elektronikus jelentkezés előnye, hogy nem hibázhatsz, a rendszer nem enged tovább, ha valamit rosszul vagy hiányosan töltesz ki. A bizonyítványok és oklevelek másolatát az e-felvételin is csatolhatod, de akár postán is beküldheted. Ha elkészültél az adatlap kitöltésével, ki kell nyomtatnod és alá kell írnod a hitelesítő lapot, majd el kell küldened az Oktatási Hivatalnak augusztus 12-ig (ha korábban már regisztráltál az Ügyfélkapun, erre nincs szükség).

A pótfelvételire csak akkor jelentkezhetsz, ha egyetlen szakra sem kerültél be, vagy egyáltalán nem vettél részt a 2011-es normál felvételin. Ilyenkor már csak a költségtérítéses képzések közül válogathatsz, és mindössze egy szakot jelölhetsz meg a jelentkezési lapon. Ha felvesznek, a határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat az egyetemtől vagy a főiskolától kapod meg szeptember első napjaiban.

Ha inkább a papír alapú jelentkezést választod, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán (1122 Budapest, Maros u. 19-21.), az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.) vagy az adott felsőoktatási intézményben kell kérned ingyenes jelentkezési lapot, amelyet kitöltve, a bizonyítványok másolatával együtt augusztus 9-ig kell elküldened az Oktatási Hivatal (1443 Budapest Pf. 220) címére. Az eljárás díja – akár elektronikusan, akár hagyományos módon jelentkezel – ötezer forint.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész: a legdrágább szakok

Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán, ahol egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetni. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente.

A fogorvosi a legdrágább képzés - a Semmelweisen több mint 1 300 ezer forintot kell fizetni egy félévért
Túry Gergely

Aki nem jutott be az államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre,  annak az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetnie: egy szemeszter 687 500 forint, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 225 ezer forintba kerül egy félév.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán az angol és német nyelvű kereskedelem és marketing szakért 352 ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányért 800 ezer forintot kell átutalni az intézménynek – szemeszterenként.

eduline

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.