Hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra?

Valószínűleg senkinek nem okozott nagy meglepetést a legnépszerűbb mesterszakok listája: ahogy idén, úgy 2010-ben is a tanári szakok álltak az élen, a második és a harmadik helyen a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány szerepelt, amelyet a vezetés és szervezés, a pszichológia, a pénzügy, a geográfus, a fordító és tolmács, a biológus, valamint a marketing követett.  A 2011-es felvételi eljárás nagy nyertese a kommunikáció, valamint a logisztikai menedzsment mesterszak - mindkettő kétszázötvennel több diplomást vonzott, mint tavaly. A közigazgatási, vállalkozásfejlesztés, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, biológia és az andragógia képzésre is jóval többen jelentkeztek, mint 2010-ben.

A 2011-es alap- és mesterszakos felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeretett volna mesterdiplomát szerezni - összesen 4343-an jelölték meg az ELTE mesterszakjait a jelentkezési lapon. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll 2894 felvételizővel, ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2264 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1811 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (1777 jelentkező) követi.

Intézmény	Jelentkezők száma	Felvett hallgatók száma
Eötvös Loránd Tudományegyetem	4343 fő	1609 fő
Budapesti Corvinus Egyetem	2894 fő	910 fő
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	2264 fő	1076 fő
Szegedi Tudományegyetem	1811 fő	856 fő
Debreceni Egyetem	1777 fő	852 fő
Pécsi Tudományegyetem	1247 fő	521 fő
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	773 fő	296 fő
Szent István Egyetem	707 fő	130 fő
Miskolci Egyetem	590 fő	256 fő
Károli Gáspár Református Egyetem	553 fő	130 fő

Mesterszakos felvételi - hogy számolnak?

A mesterképzéses felvételiről és a pontszámítás módjáról a felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben döntenek, egy azonban közös: mindegyik egyetemen és főiskolán százpontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét. A legtöbb intézmény a főiskolai, BA- vagy Bsc-diploma minősítése, az alapszakos tanulmányi átlag, a szóbeli és írásbeli vizsga eredménye alapján összesíti a pontokat - pluszpontot érhet az OTDK- vagy TDK-helyezés, a tudományos munka és a nyelvtudás. Legfeljebb tíz pontot kaphatnak azok a hallgatók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, gyereket nevelnek vagy fogyatékkal élők.

Intézmény	Képzés	Ponthatár
ELTE-PPK	tanár - magyartanár	51 pont
ELTE-PPK	tanár - matematikatanár	54 pont
ELTE-PPK	tanár - angoltanár	46 pont
ELTE-PPK	pszichológia	75 pont
ELTE-PPK	andragógia	82 pont
BCE-GTK	vezetés és szervezés	70 pont
BCE-GTK	pénzügy	66 pont
BCE-TK	nemzetközi tanulmányok	67 pont
DE-BTK	kommunikáció és médiatudomány	74 pont
BGF-KVIK	turizmus-menedzsment	51 pont
SZTE-TTIK	biológus	68 pont
PTE-TTK	geográfus	66 pont

Nem jelentkeznek külföldre az alapdiplomás hallgatók

A többciklusú felsőoktatási rendszer szabad átjárást tesz lehetővé a hallgatók számára a különböző intézmények között. A tapasztalatok szerint sokan szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, és nem feltétlenül abban az intézményben folytatják a tanulmányaikat, ahol alapszintű oklevelet szereztek. Az oktatók szerint azonban az átmenet nem zökkenőmentes. „Sajnos nagyon különböző felkészültséggel érkeznek hozzánk a hallgatók” – világít rá a problémára Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának (BGF-PSZK) dékánja, hozzátéve, hogy emiatt a mesterképzésen felzárkóztatást segítő póttárgyakat is meg kell hirdetniük.

A bolognai rendszer azt is lehetővé teszi, hogy az alapszintű diplomát szerzett hallgatók külföldön tanuljanak tovább. Bár az oktatási államtitkárság szerint nincs kimutatás arról, hányan választják a külföldi mesterképzéseket, a tapasztalatok azt mutatják, egyelőre nem jellemző, hogy a hallgatók tömegesen jelentkeznének külföldi intézményekbe.

Az Educatio 2009-es hallgatói motivációs kutatásában a megkérdezettek több mint 40 százaléka jelezte, hogy mesterképzésben folytatná tanulmányait az alapszintű diploma megszerzése után. Legtöbben a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudományi alapszakok hallgatói közül tervezik a továbbtanulást, míg a jórészt osztatlan képzést nyújtó jogi, szociális vagy orvos- és egészségtudományi területen ez az arány - érthető okokból - jóval alacsonyabb.

eduline