Hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra?

Több mint 7800 BA- és BSc-diplomás hallgatót vettek fel mesterképzésre idén: a legnépszerűbbek a tanári szakok, de a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és médiatudomány, a vezetés és szervezés, valamint a pszichológia is bekerült a top ötbe.

  • Eduline
Valószínűleg senkinek nem okozott nagy meglepetést a legnépszerűbb mesterszakok listája: ahogy idén, úgy 2010-ben is a tanári szakok álltak az élen, a második és a harmadik helyen a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány szerepelt, amelyet a vezetés és szervezés, a pszichológia, a pénzügy, a geográfus, a fordító és tolmács, a biológus, valamint a marketing követett.  A 2011-es felvételi eljárás nagy nyertese a kommunikáció, valamint a logisztikai menedzsment mesterszak - mindkettő kétszázötvennel több diplomást vonzott, mint tavaly. A közigazgatási, vállalkozásfejlesztés, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, biológia és az andragógia képzésre is jóval többen jelentkeztek, mint 2010-ben.

A 2011-es alap- és mesterszakos felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg

A legnépszerűbb mesterszakokra idén sem volt könnyű bekerülni
Stiller Ákos

A legtöbb jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeretett volna mesterdiplomát szerezni - összesen 4343-an jelölték meg az ELTE mesterszakjait a jelentkezési lapon. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll 2894 felvételizővel, ezt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2264 jelentkező), a Szegedi Tudományegyetem (1811 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (1777 jelentkező) követi.

IntézményJelentkezők számaFelvett hallgatók száma
Eötvös Loránd Tudományegyetem4343 fő1609 fő
Budapesti Corvinus Egyetem2894 fő910 fő
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem2264 fő1076 fő
Szegedi Tudományegyetem1811 fő856 fő
Debreceni Egyetem1777 fő852 fő
Pécsi Tudományegyetem1247 fő521 fő
Pázmány Péter Katolikus Egyetem773 fő296 fő
Szent István Egyetem707 fő130 fő
Miskolci Egyetem590 fő256 fő
Károli Gáspár Református Egyetem553 fő130 fő

Mesterszakos felvételi - hogy számolnak?

A mesterképzéses felvételiről és a pontszámítás módjáról a felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben döntenek, egy azonban közös: mindegyik egyetemen és főiskolán százpontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét. A legtöbb intézmény a főiskolai, BA- vagy Bsc-diploma minősítése, az alapszakos tanulmányi átlag, a szóbeli és írásbeli vizsga eredménye alapján összesíti a pontokat - pluszpontot érhet az OTDK- vagy TDK-helyezés, a tudományos munka és a nyelvtudás. Legfeljebb tíz pontot kaphatnak azok a hallgatók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, gyereket nevelnek vagy fogyatékkal élők.

Intézmény

KépzésPonthatár
ELTE-PPKtanár - magyartanár

51 pont
ELTE-PPKtanár - matematikatanár

54 pont

ELTE-PPKtanár - angoltanár

46 pont
ELTE-PPK

pszichológia

75 pont

ELTE-PPK

andragógia

82 pont

BCE-GTK

vezetés és szervezés

70 pont

BCE-GTK

pénzügy

66 pont

BCE-TK

nemzetközi tanulmányok

67 pont

DE-BTK

kommunikáció és médiatudomány

74 pont

BGF-KVIK

turizmus-menedzsment

51 pont

SZTE-TTIK

biológus

68 pont

PTE-TTK

geográfus

66 pont

Nem jelentkeznek külföldre az alapdiplomás hallgatók

A többciklusú felsőoktatási rendszer szabad átjárást tesz lehetővé a hallgatók számára a különböző intézmények között. A tapasztalatok szerint sokan szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, és nem feltétlenül abban az intézményben folytatják a tanulmányaikat, ahol alapszintű oklevelet szereztek. Az oktatók szerint azonban az átmenet nem zökkenőmentes. „Sajnos nagyon különböző felkészültséggel érkeznek hozzánk a hallgatók” – világít rá a problémára Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának (BGF-PSZK) dékánja, hozzátéve, hogy emiatt a mesterképzésen felzárkóztatást segítő póttárgyakat is meg kell hirdetniük.

A bolognai rendszer azt is lehetővé teszi, hogy az alapszintű diplomát szerzett hallgatók külföldön tanuljanak tovább. Bár az oktatási államtitkárság szerint nincs kimutatás arról, hányan választják a külföldi mesterképzéseket, a tapasztalatok azt mutatják, egyelőre nem jellemző, hogy a hallgatók tömegesen jelentkeznének külföldi intézményekbe.

Az Educatio 2009-es hallgatói motivációs kutatásában a megkérdezettek több mint 40 százaléka jelezte, hogy mesterképzésben folytatná tanulmányait az alapszintű diploma megszerzése után. Legtöbben a természet-, a társadalom- és a bölcsészettudományi alapszakok hallgatói közül tervezik a továbbtanulást, míg a jórészt osztatlan képzést nyújtó jogi, szociális vagy orvos- és egészségtudományi területen ez az arány - érthető okokból - jóval alacsonyabb.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.