Felvételi 2011: ezekre a szakokra szinte lehetetlen bekerülni

Egyetlen alapszakhoz sem kellett 480 pont a 2010-es felvételin: a legjobb érettségi és tanulmányi eredményre a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és társadalomtudományi képzéseire jelentkező diákoknak volt szükségük. Hova lehetett eddig a legnehezebben bekerülni, és hol várhatóak idén a legmagasabb ponthatárok?

  • Eduline

Nemzetközi gazdálkodás

Évről évre a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakján húzzák a legmagasabb ponthatárt: 2010-ben 462, 2009-ben 469 pont alatt senkit nem vettek fel. Valószínűleg idén is csak a legjobban teljesítő diákok kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, az egyetemek és főiskolák nemzetközi gazdálkodás képzéseire összesen 5275-en jelentkeztek. Az összes alap- és mesterszak 2010-es felvételi ponthatárait itt nézheted át.

Nemzetközi tanulmányok

Nehéz dolguk lesz azoknak a jelentkezőknek is, akik nemzetközi tanulmányok szakra szeretnének bejutni: 2009-ben legalább 462, tavaly pedig 461 pontot kellett összegyűjteni a Corvinuson. Idén majdnem háromezren jelölték meg a nemzetközi tanulmányokat a felvételi lapon, közülük több mint nyolcszázan a BCE magyar nyelvű alapképzését.

A gazdasági szakokhoz a Budapesti Corvinus Egyetemen kell a legtöbb pont
Horváth Szabolcs

Gazdálkodási és menedzsment

A 2011-es felvételi legnépszerűbb alapszakja 13 ezer jelentkezővel a gazdálkodási és menedzsment lett, így valószínűleg idén még a tavalyinál is magasabbak lesznek az egyetemeken és főiskolákon a ponthatárok. 2009-ben és 2010-ben ehhez a képzéshez is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb, 454 és 453 pont – igaz, ennyit csak azoknak a diákoknak kellett összeszedniük, akik az angol nyelvű oktatási programot választották.

Kereskedelem és marketing

Több mint hétezer jelentkezővel idén ez lett a negyedik legtöbb diákot vonzó alapszak, a Budapesti Corvinus Egyetemen jeles érettségi és nyelvvizsga kellett a sikeres felvételihez: a BCE-n legalább 453 pontot kellett összegyűjteni, bár a többi gazdasági egyetemre és főiskolára jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni.

Kommunikáció és médiatudomány

Bár az elhelyezkedési lehetőségek nem túl biztatóak, az érdeklődés alig-alig csökkent a kommunikáció és médiatudomány iránt. Az előző években az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán húzták a legmagasabb ponthatárt – itt 452 pont kellett az államis helyekhez, míg 2009-ben „csak” 451.

A 10 legnépszerűbb alapszak és osztatlan képzés a 2011-es felvételin

1. Gazdálkodási és menedzsment - 13 514 jelentkező

2. Turizmus és vendéglátás - 8328 jelentkező

3. Pénzügy és számvitel - 7137 jelentkező

4. Kereskedelem és marketing - 7080 jelentkező

5. Mérnök informatikus - 6887 jelentkező

6. Gépészmérnök - 6742 jelentkező

7. Kommunikáció és médiatudomány - 6462 jelentkező

8. Jogász - 6328 jelentkező

9. Andragógia - 5456 jelentkező

10. Nemzetközi gazdálkodás - 5275 jelentkező

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.