Jól teljesítettek a diákok az idei érettségin, a vizsgák átlaga az előző évekhez hasonlóan alakult - emelte ki Hoffman Rózsa oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Ismertetése szerint az összesített átlag 3,65 volt, az előző évi 3,62-vel szemben. A tíz évvel korábbi adatokhoz képest kéttizedes javulás figyelhető meg (2001-ben az összesített átlag 3,44 volt).
Az újságíróknak kiosztott összegzés szerint a diákok legjobban kémiából teljesítettek, az átlag 4,00 volt. A leggyengébben a matematikavizsgák sikerültek, átlaguk 2,99 volt. Magyarból 3,58, történelemből 3,75, fizikából 3,95, angolból 3,61, németből pedig 3,23 lett az átlageredmény. A mostani vizsgaidőszakban minden korábbinál kisebb arányban, a dolgozatok mindössze 9,04 százalékánál tettek észrevételt a javítással kapcsolatban az érettségizők; az előző évben ez 11,45 százalék volt.
Az összegzés szerint a magyar diákok jobban teljesítettek, mint néhány eu-s tagállamban, hiszen nem születtek olyan kirívóan rossz eredmények, mint Romániában, ahol csak a jelentkezők 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Lengyelországban pedig a diákok egynegyede megbukott. Magyarországon a bukások átlaga 2,1 százalék, a középiskolásoknál nappali tagozaton 1,5 százalék, a felnőttoktatásban nappalin 8, az esti és levelező képzésben pedig 6 százalék.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor azt mondta: többéves tapasztalat szerint a jónak mondható eredmények mégis elégedetlenséggel járnak, romlik a fiatalok helyesírása, idegen nyelvi és alaptudásuk sokszor gyenge, s ennek következtében sokan lemorzsolódnak a felsőoktatásból. Az érettségi vizsgakövetelményei nagyon alacsonyak, a százalékok osztályzatokra történő átváltása alacsony kulccsal történik, az elégséges eléréséhez elegendő a húszszázalékos teljesítmény, míg Európában ez 50 százalékhoz kötött. Hoffmann Rózsa elmondta: elkezdődött az érettségi rendszer átdolgozása a színvonal fokozatos emelése érdekében. Jelenleg munkacsoportok foglalkoznak a kérdéssel, a nemzeti alaptantervvel együtt ez a következő tanév feladata lesz. Az MTI kérdésére a Mádl Ferenc Kör előző napi, széles skálájú, de egyszintű érettségit szorgalmazó felvetésére azt mondta: nem áll tőlük távol ez az elgondolás, bennük is felmerült, hogy a mostani kétszintű érettségi nagyon nehezen szervezhető, drága és pazarló, sok eleme kritizálható. A mai érettségi rendszer legfontosabb erényét, az objektivitást meg kívánják őrizni, ez nem csorbulhat - hangsúlyozta, hozzátéve: a szinteket lehet, hogy egységes érettségin belül is el lehet különíteni.MTI
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
