Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kiszivárgott tételsorok, ellopott feladatlapok és megoldókulcsok, lefizetett iskolaigazgatók - Romániában, Szlovákiában és Oroszországban sem megy mindig olajozottan az érettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányait.

Még az írásbeli vizsga előtti este felkerült a Facebookra a szlovákiai angolérettségi feladatlapja és megoldókulcsa – a tesztlapot több mint kétezren töltötték le, több százan ismerőseiknek is továbbküldték. A feladatsor valószínűleg az egyik kerületi elosztóközpontból került ki, ám azt egyelőre a rendőrség sem tudja, ki és hogyan szerezhette meg a szigorúan őrzött dokumentumokat.
Eugen Jurzyca tárcavezető szerint a helyes megoldás kiszivárogtatása miatt nem kell megismételni a vizsgát, a diákoknak ugyanis több tesztsort készítettek, így nem mindegyik végzős középiskolás járt jól az idő előtt nyilvánosságra hozott megoldásokkal. Nem ez volt az egyetlen érettségi botrány az elmúlt években: a romániai és az orosz végzősök is komoly fejtörést okoztak a vizsgák szervezőinek.
A kiszivárogtatott feladatsorról bővebben itt olvashatsz.
Csúszópénz a jobb jegyért
2010 decemberében két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két kolozsvári iskolaigazgatót, akik különböző összegekért cserébe jobb jegyet adtak a diákoknak az érettségin. Az ügyészek szerint a két pedagógus a „megrendelők” feladatlapját egy másik, előre kitöltött tesztre cserélték – balszerencséjükre a romániai oktatási hivatal az elmúlt évek szabálytalanságai miatt alaposabban ellenőrizték a középiskolákat, így a két tanár is gyorsan lebukott. Egyikőjük állítólag több mint tízezer eurót, vagyis 2 600 000 forintnak megfelelő összeget szedett be az érettségizőktől. A Kolozs megyei törvényszél első fokon két év és nyolc hónap, illetve két év és három hónap letöltenő börtönbüntetésre ítélte a két iskolaigazgatót – most azonban újratárgyalják az ügyet.
A megvesztegetett iskolaigazgatókról bővebben itt olvashatsz.
Nem ez volt az egyetlen botrány a 2010-es romániai érettségin. A Kovászna megyei végzős középiskolások az elmúlt évek legrosszabb eredményét produkálták a 2010-es tavaszi vizsgákon: a diákok 72 százaléka ment át az érettségin, két sepsiszentgyörgyi iskolában azonban kivétel nélkül mindenki megbukott. A tanfelügyelőség közvetlenül az érettségi időszak lezárása után kezdett vizsgálatba, összefoglalójukban az szerepel: az érintett intézmények tanulóinak többsége hátrányos helyzetű családban nőtt fel, sokan faluról ingáznak minden nap, a szülők nagy része pedig soha nem vesz részt az iskolai fogadóórákon és szülői értekezleteken, így kevés információjuk van gyerekeik tanulmányi eredményéről.
Oroszország: öngyilkosság és csalások sorozata
2010-ben három diáköngyilkosságot is összefüggésbe hoztak a megváltozott érettségi szabályokkal Oroszországban: sokak szerint a központi érettségi 2009-ben bevezett rendszere miatt elviselhetetlenné vált a diákokra nehezedő nyomás, egy 16 éves fiú a rosszul sikerült oroszteszt miatt ugrott ki családja hatodik emeleti lakásának ablakából.

Az új rendszer ráadásul az érettségivel összefüggő korrupciót sem fogta vissza: 2009-ben komoly gyanút keltett, hogy Észak-Kaukázusban kiemelkedően jó vizsgaeredmények születtek, a diákokról azonban az egyetemen hamar kiderült, oroszul alig tudnak írni és olvasni. Volt olyan régió, ahol a kitűnőre értékelt történelem- és biológiatesztek felét újra kellett pontozni. Moszkvában egy-egy ötös érettségiért tantárgyanként 40-60 ezer rubelt fizetnek a trükköző diákok.
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).