Tömeges bukások, lefizetett tanárok: az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányai

Kiszivárgott tételsorok, ellopott feladatlapok és megoldókulcsok, lefizetett iskolaigazgatók - Romániában, Szlovákiában és Oroszországban sem megy mindig olajozottan az érettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányait.

  • Eduline
Érettségi: minden évben kitör a botrány?
Túry Gergely

Még az írásbeli vizsga előtti este felkerült a Facebookra a szlovákiai angolérettségi feladatlapja és megoldókulcsa – a tesztlapot több mint kétezren töltötték le, több százan ismerőseiknek is továbbküldték. A feladatsor valószínűleg az egyik kerületi elosztóközpontból került ki, ám azt egyelőre a rendőrség sem tudja, ki és hogyan szerezhette meg a szigorúan őrzött dokumentumokat.

Eugen Jurzyca tárcavezető szerint a helyes megoldás kiszivárogtatása miatt nem kell megismételni a vizsgát, a diákoknak ugyanis több tesztsort készítettek, így nem mindegyik végzős középiskolás járt jól az idő előtt nyilvánosságra hozott megoldásokkal. Nem ez volt az egyetlen érettségi botrány az elmúlt években: a romániai és az orosz végzősök is komoly fejtörést okoztak a vizsgák szervezőinek.

A kiszivárogtatott feladatsorról bővebben itt olvashatsz.

Csúszópénz a jobb jegyért

2010 decemberében két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két kolozsvári iskolaigazgatót, akik különböző összegekért cserébe jobb jegyet adtak a diákoknak az érettségin. Az ügyészek szerint a két pedagógus a „megrendelők” feladatlapját egy másik, előre kitöltött tesztre cserélték – balszerencséjükre a romániai oktatási hivatal az elmúlt évek szabálytalanságai miatt alaposabban ellenőrizték a középiskolákat, így a két tanár is gyorsan lebukott. Egyikőjük állítólag több mint tízezer eurót, vagyis 2 600 000 forintnak megfelelő összeget szedett be az érettségizőktől. A Kolozs megyei törvényszél első fokon két év és nyolc hónap, illetve két év és három hónap letöltenő börtönbüntetésre ítélte a két iskolaigazgatót – most azonban újratárgyalják az ügyet.

A megvesztegetett iskolaigazgatókról bővebben itt olvashatsz.

Nem ez volt az egyetlen botrány a 2010-es romániai érettségin. A Kovászna megyei végzős középiskolások az elmúlt évek legrosszabb eredményét produkálták a 2010-es tavaszi vizsgákon: a diákok 72 százaléka ment át az érettségin, két sepsiszentgyörgyi iskolában azonban kivétel nélkül mindenki megbukott. A tanfelügyelőség közvetlenül az érettségi időszak lezárása után kezdett vizsgálatba, összefoglalójukban az szerepel: az érintett intézmények tanulóinak többsége hátrányos helyzetű családban nőtt fel, sokan faluról ingáznak minden nap, a szülők nagy része pedig soha nem vesz részt az iskolai fogadóórákon és szülői értekezleteken, így kevés információjuk van gyerekeik tanulmányi eredményéről.

Oroszország: öngyilkosság és csalások sorozata

2010-ben három diáköngyilkosságot is összefüggésbe hoztak a megváltozott érettségi szabályokkal Oroszországban: sokak szerint a központi érettségi 2009-ben bevezett rendszere miatt elviselhetetlenné vált a diákokra nehezedő nyomás, egy 16 éves fiú a rosszul sikerült oroszteszt miatt ugrott ki családja hatodik emeleti lakásának ablakából.

Öngyilkosság, csúszópénz, bukások - botrányok sorozata az orosz iskolákban

Az új rendszer ráadásul az érettségivel összefüggő korrupciót sem fogta vissza: 2009-ben komoly gyanút keltett, hogy Észak-Kaukázusban kiemelkedően jó vizsgaeredmények születtek, a diákokról azonban az egyetemen hamar kiderült, oroszul alig tudnak írni és olvasni. Volt olyan régió, ahol a kitűnőre értékelt történelem- és biológiatesztek felét újra kellett pontozni. Moszkvában egy-egy ötös érettségiért tantárgyanként 40-60 ezer rubelt fizetnek a trükköző diákok.

eduline

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.