Tömeges bukások, lefizetett tanárok: az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányai

Kiszivárgott tételsorok, ellopott feladatlapok és megoldókulcsok, lefizetett iskolaigazgatók - Romániában, Szlovákiában és Oroszországban sem megy mindig olajozottan az érettségi. Összegyűjtöttük az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányait.

  • Eduline
Érettségi: minden évben kitör a botrány?
Túry Gergely
Még az írásbeli vizsga előtti este felkerült a Facebookra a szlovákiai angolérettségi feladatlapja és megoldókulcsa – a tesztlapot több mint kétezren töltötték le, több százan ismerőseiknek is továbbküldték. A feladatsor valószínűleg az egyik kerületi elosztóközpontból került ki, ám azt egyelőre a rendőrség sem tudja, ki és hogyan szerezhette meg a szigorúan őrzött dokumentumokat.

Eugen Jurzyca tárcavezető szerint a helyes megoldás kiszivárogtatása miatt nem kell megismételni a vizsgát, a diákoknak ugyanis több tesztsort készítettek, így nem mindegyik végzős középiskolás járt jól az idő előtt nyilvánosságra hozott megoldásokkal. Nem ez volt az egyetlen érettségi botrány az elmúlt években: a romániai és az orosz végzősök is komoly fejtörést okoztak a vizsgák szervezőinek. A kiszivárogtatott feladatsorról bővebben itt olvashatsz.

Csúszópénz a jobb jegyért

2010 decemberében két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két kolozsvári iskolaigazgatót, akik különböző összegekért cserébe jobb jegyet adtak a diákoknak az érettségin. Az ügyészek szerint a két pedagógus a „megrendelők” feladatlapját egy másik, előre kitöltött tesztre cserélték – balszerencséjükre a romániai oktatási hivatal az elmúlt évek szabálytalanságai miatt alaposabban ellenőrizték a középiskolákat, így a két tanár is gyorsan lebukott. Egyikőjük állítólag több mint tízezer eurót, vagyis 2 600 000 forintnak megfelelő összeget szedett be az érettségizőktől. A Kolozs megyei törvényszél első fokon két év és nyolc hónap, illetve két év és három hónap letöltenő börtönbüntetésre ítélte a két iskolaigazgatót – most azonban újratárgyalják az ügyet. A megvesztegetett iskolaigazgatókról bővebben itt olvashatsz.

Nem ez volt az egyetlen botrány a 2010-es romániai érettségin. A Kovászna megyei végzős középiskolások az elmúlt évek legrosszabb eredményét produkálták a 2010-es tavaszi vizsgákon: a diákok 72 százaléka ment át az érettségin, két sepsiszentgyörgyi iskolában azonban kivétel nélkül mindenki megbukott. A tanfelügyelőség közvetlenül az érettségi időszak lezárása után kezdett vizsgálatba, összefoglalójukban az szerepel: az érintett intézmények tanulóinak többsége hátrányos helyzetű családban nőtt fel, sokan faluról ingáznak minden nap, a szülők nagy része pedig soha nem vesz részt az iskolai fogadóórákon és szülői értekezleteken, így kevés információjuk van gyerekeik tanulmányi eredményéről.

Oroszország: öngyilkosság és csalások sorozata

2010-ben három diáköngyilkosságot is összefüggésbe hoztak a megváltozott érettségi szabályokkal Oroszországban: sokak szerint a központi érettségi 2009-ben bevezett rendszere miatt elviselhetetlenné vált a diákokra nehezedő nyomás, egy 16 éves fiú a rosszul sikerült oroszteszt miatt ugrott ki családja hatodik emeleti lakásának ablakából.

Öngyilkosság, csúszópénz, bukások - botrányok sorozata az orosz iskolákban

Az új rendszer ráadásul az érettségivel összefüggő korrupciót sem fogta vissza: 2009-ben komoly gyanút keltett, hogy Észak-Kaukázusban kiemelkedően jó vizsgaeredmények születtek, a diákokról azonban az egyetemen hamar kiderült, oroszul alig tudnak írni és olvasni. Volt olyan régió, ahol a kitűnőre értékelt történelem- és biológiatesztek felét újra kellett pontozni. Moszkvában egy-egy ötös érettségiért tantárgyanként 40-60 ezer rubelt fizetnek a trükköző diákok.

eduline
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.