Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Testnevelés horvát nyelven, mikrobiológia, euritmika, finn nyelv és irodalom, vegyipari ismeretek – tantárgyak, amelyekből csupán két-három, rosszabb esetben egyetlen diák érettségizett 2010-ben. Az oktatási államtitkárság a következő években felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, így ugyanis több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. Tavaly 1 milliárd 350 millióba került az érettségi.
Összesen százkilencvenhat érettségi tantárgy közül választhattak 2010 májusában a végzős középiskolások. Bár tizenkét tárgyból – például vegyipari és élelmiszeripari alapismeretekből, vagy éppen testnevelésből román nyelven – csak egy-egy diák vizsgázott, ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és írásbeli vizsgákat. A Magyar Nemzet információi szerint ezen változtatna az oktatási államtitkárság, és a következő években felére csökkentené a választható tárgyak számát. Emelt szinten már idén is kevesebb - a 2010-es nyolcvankilenc helyett harminc - tárgyból lehet vizsgázni, a listát itt találod.

Már 2009-ben csökkentették volna a tárgyak számátAz ötlet nem új, 2009 tavaszán Bakonyi László, az Oktatási Hivatal akkori elnöke jelentette be, hogy 2011-től a közel kétszáz helyett harminc-harmincöt tantárgy közül válogathatnak majd az érettségiző diákok. A nagyobb tantárgyak, a két tannyelvű és a nemzetiségi tárgyak a tervek szerint megmaradtak volna, a szakmai érettségi tárgyak listáját azonban alaposan le akarták rövidíteni. A kormány végül nem döntött az érettségi átszabásáról.
Pedig a felesleges tárgyakra már a hazai oktatás legfontosabb problémáit és a megoldási javaslatokat összefoglaló 2008-as Zöld Könyv is felhívta a figyelmet. A dokumentum szerint a „százharmincnál több választható vizsgatárgy indokolatlanul bonyolulttá, áttekinthetetlenné és költségessé teszi az érettségit”, a felső- és a közoktatásnak is jót tenne, ha kevesebb tárgyból tartanának vizsgákat, és inkább az alapvető készségeket és az általános műveltséget mérnék.
Van, ahol csak két tárgyból kell vizsgázni
Jó néhány országban egyáltalán nem lehet szabadon választott tárgyakból érettségizni, Ausztriában írásbeli vizsgát például csak három tárgyból – német irodalomból és nyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből – kell tenni. Az Egyesült Államokban a végzősöknek a Scholastic Apiude Testet (SAT) kell megírniuk, amelyeknek egy tantárgyi, illetve egy szövegalkotási és íráskészséget vizsgáló része van.
| Több ponton változhat az érettségi rendszerAz érettségi tárgyak számának csökkentése mellett az oktatási államtitkárság tervei között szerepel az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése, az új közoktatási törvény december elején bemutatott koncepciója alapján pedig 2014-től természettudományos tárgyakból is kellene érettségizni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. |
eduline
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).