Testnevelés horvát nyelven, mikrobiológia, euritmika, finn nyelv és irodalom, vegyipari ismeretek – tantárgyak, amelyekből csupán két-három, rosszabb esetben egyetlen diák érettségizett 2010-ben. Az oktatási államtitkárság a következő években felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, így ugyanis több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. Tavaly 1 milliárd 350 millióba került az érettségi.
Összesen százkilencvenhat érettségi tantárgy közül választhattak 2010 májusában a végzős középiskolások. Bár tizenkét tárgyból – például vegyipari és élelmiszeripari alapismeretekből, vagy éppen testnevelésből román nyelven – csak egy-egy diák vizsgázott, ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és írásbeli vizsgákat. A Magyar Nemzet információi szerint ezen változtatna az oktatási államtitkárság, és a következő években felére csökkentené a választható tárgyak számát. Emelt szinten már idén is kevesebb - a 2010-es nyolcvankilenc helyett harminc - tárgyból lehet vizsgázni, a listát itt találod.
Már 2009-ben csökkentették volna a tárgyak számátAz ötlet nem új, 2009 tavaszán Bakonyi László, az Oktatási Hivatal akkori elnöke jelentette be, hogy 2011-től a közel kétszáz helyett harminc-harmincöt tantárgy közül válogathatnak majd az érettségiző diákok. A nagyobb tantárgyak, a két tannyelvű és a nemzetiségi tárgyak a tervek szerint megmaradtak volna, a szakmai érettségi tárgyak listáját azonban alaposan le akarták rövidíteni. A kormány végül nem döntött az érettségi átszabásáról.
Pedig a felesleges tárgyakra már a hazai oktatás legfontosabb problémáit és a megoldási javaslatokat összefoglaló 2008-as Zöld Könyv is felhívta a figyelmet. A dokumentum szerint a „százharmincnál több választható vizsgatárgy indokolatlanul bonyolulttá, áttekinthetetlenné és költségessé teszi az érettségit”, a felső- és a közoktatásnak is jót tenne, ha kevesebb tárgyból tartanának vizsgákat, és inkább az alapvető készségeket és az általános műveltséget mérnék.
Van, ahol csak két tárgyból kell vizsgázni
Jó néhány országban egyáltalán nem lehet szabadon választott tárgyakból érettségizni, Ausztriában írásbeli vizsgát például csak három tárgyból – német irodalomból és nyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből – kell tenni. Az Egyesült Államokban a végzősöknek a Scholastic Apiude Testet (SAT) kell megírniuk, amelyeknek egy tantárgyi, illetve egy szövegalkotási és íráskészséget vizsgáló része van.
| Több ponton változhat az érettségi rendszerAz érettségi tárgyak számának csökkentése mellett az oktatási államtitkárság tervei között szerepel az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése, az új közoktatási törvény december elején bemutatott koncepciója alapján pedig 2014-től természettudományos tárgyakból is kellene érettségizni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. |
eduline
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
