Testnevelés horvát nyelven, mikrobiológia, euritmika, finn nyelv és irodalom, vegyipari ismeretek – tantárgyak, amelyekből csupán két-három, rosszabb esetben egyetlen diák érettségizett 2010-ben. Az oktatási államtitkárság a következő években felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, így ugyanis több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. Tavaly 1 milliárd 350 millióba került az érettségi.
Összesen százkilencvenhat érettségi tantárgy közül választhattak 2010 májusában a végzős középiskolások. Bár tizenkét tárgyból – például vegyipari és élelmiszeripari alapismeretekből, vagy éppen testnevelésből román nyelven – csak egy-egy diák vizsgázott, ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és írásbeli vizsgákat. A Magyar Nemzet információi szerint ezen változtatna az oktatási államtitkárság, és a következő években felére csökkentené a választható tárgyak számát. Emelt szinten már idén is kevesebb - a 2010-es nyolcvankilenc helyett harminc - tárgyból lehet vizsgázni, a listát itt találod.
Már 2009-ben csökkentették volna a tárgyak számátAz ötlet nem új, 2009 tavaszán Bakonyi László, az Oktatási Hivatal akkori elnöke jelentette be, hogy 2011-től a közel kétszáz helyett harminc-harmincöt tantárgy közül válogathatnak majd az érettségiző diákok. A nagyobb tantárgyak, a két tannyelvű és a nemzetiségi tárgyak a tervek szerint megmaradtak volna, a szakmai érettségi tárgyak listáját azonban alaposan le akarták rövidíteni. A kormány végül nem döntött az érettségi átszabásáról.
Pedig a felesleges tárgyakra már a hazai oktatás legfontosabb problémáit és a megoldási javaslatokat összefoglaló 2008-as Zöld Könyv is felhívta a figyelmet. A dokumentum szerint a „százharmincnál több választható vizsgatárgy indokolatlanul bonyolulttá, áttekinthetetlenné és költségessé teszi az érettségit”, a felső- és a közoktatásnak is jót tenne, ha kevesebb tárgyból tartanának vizsgákat, és inkább az alapvető készségeket és az általános műveltséget mérnék.
Van, ahol csak két tárgyból kell vizsgázni
Jó néhány országban egyáltalán nem lehet szabadon választott tárgyakból érettségizni, Ausztriában írásbeli vizsgát például csak három tárgyból – német irodalomból és nyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből – kell tenni. Az Egyesült Államokban a végzősöknek a Scholastic Apiude Testet (SAT) kell megírniuk, amelyeknek egy tantárgyi, illetve egy szövegalkotási és íráskészséget vizsgáló része van.
| Több ponton változhat az érettségi rendszerAz érettségi tárgyak számának csökkentése mellett az oktatási államtitkárság tervei között szerepel az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése, az új közoktatási törvény december elején bemutatott koncepciója alapján pedig 2014-től természettudományos tárgyakból is kellene érettségizni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. |
eduline
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
