Testnevelés horvát nyelven, mikrobiológia, euritmika, finn nyelv és irodalom, vegyipari ismeretek – tantárgyak, amelyekből csupán két-három, rosszabb esetben egyetlen diák érettségizett 2010-ben. Az oktatási államtitkárság a következő években felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, így ugyanis több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. Tavaly 1 milliárd 350 millióba került az érettségi.
Összesen százkilencvenhat érettségi tantárgy közül választhattak 2010 májusában a végzős középiskolások. Bár tizenkét tárgyból – például vegyipari és élelmiszeripari alapismeretekből, vagy éppen testnevelésből román nyelven – csak egy-egy diák vizsgázott, ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és írásbeli vizsgákat. A Magyar Nemzet információi szerint ezen változtatna az oktatási államtitkárság, és a következő években felére csökkentené a választható tárgyak számát. Emelt szinten már idén is kevesebb - a 2010-es nyolcvankilenc helyett harminc - tárgyból lehet vizsgázni, a listát itt találod.
Már 2009-ben csökkentették volna a tárgyak számátAz ötlet nem új, 2009 tavaszán Bakonyi László, az Oktatási Hivatal akkori elnöke jelentette be, hogy 2011-től a közel kétszáz helyett harminc-harmincöt tantárgy közül válogathatnak majd az érettségiző diákok. A nagyobb tantárgyak, a két tannyelvű és a nemzetiségi tárgyak a tervek szerint megmaradtak volna, a szakmai érettségi tárgyak listáját azonban alaposan le akarták rövidíteni. A kormány végül nem döntött az érettségi átszabásáról.
Pedig a felesleges tárgyakra már a hazai oktatás legfontosabb problémáit és a megoldási javaslatokat összefoglaló 2008-as Zöld Könyv is felhívta a figyelmet. A dokumentum szerint a „százharmincnál több választható vizsgatárgy indokolatlanul bonyolulttá, áttekinthetetlenné és költségessé teszi az érettségit”, a felső- és a közoktatásnak is jót tenne, ha kevesebb tárgyból tartanának vizsgákat, és inkább az alapvető készségeket és az általános műveltséget mérnék.
Van, ahol csak két tárgyból kell vizsgázni
Jó néhány országban egyáltalán nem lehet szabadon választott tárgyakból érettségizni, Ausztriában írásbeli vizsgát például csak három tárgyból – német irodalomból és nyelvből, matematikából és egy idegen nyelvből – kell tenni. Az Egyesült Államokban a végzősöknek a Scholastic Apiude Testet (SAT) kell megírniuk, amelyeknek egy tantárgyi, illetve egy szövegalkotási és íráskészséget vizsgáló része van.
| Több ponton változhat az érettségi rendszerAz érettségi tárgyak számának csökkentése mellett az oktatási államtitkárság tervei között szerepel az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése, az új közoktatási törvény december elején bemutatott koncepciója alapján pedig 2014-től természettudományos tárgyakból is kellene érettségizni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oktatási államtitkár megszüntetné az előrehozott érettségi lehetőségét is, a közoktatási tervezetben nem szerepel a 2005-ben bevezetett vizsgatípus. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár az eduline-nak adott interjújában külön kiemelte: nem tartja jónak, hogy a diákok egyes tantárgyakból akár tizenöt-tizenhat évesen leérettségizhetnek. |
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
