Mennyit kell fizetni az érettségiért?

Akár nyolcvanezer forintot is fizethetnek az egyetemi vagy főiskolai felvételiért azok, akik – bár rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal – a magasabb összpontszám reményében legalább három-négy tantárgyból szeretnének újra érettségizni.

  • Eduline
A nappali tagozatos középiskolásoknak idén sem kell fizetniük az érettségiért, az első alkalommal ugyanis az előrehozott és a „normál” érettségi is ingyenes – a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők, a külföldi diákok, az esti-levelező képzésben részt vevők, a matúrának másodjára nekifutó felvételizők számára azonban több tízezer forintba kerülhet a vizsga. Mikor lesznek a 2011-es tavaszi érettségi vizsgák? Az időpontok listáját itt találod meg.

Érettségiző diákok. Első alkalommal még nem kell fizetni a vizsgáért

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a középszintű érettségi díját a szervező középiskola határozza meg, az emelt szintű vizsgáknak azonban állandó „áruk” van. A több részből álló vizsgákért – ilyen például a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, amelyekből szóbeli és írásbeli feladatok is vannak – 17 ezer forintot, az egy részből álló vizsgákért – ilyen például a matematika – 12 ezer forintot, az idegen nyelvi, testnevelés és informatikai érettségiért pedig 22 ezer forintot kell fizetni, a díjat az Oktatási Hivatal számlájára kell befizetni.

A középiskolai tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők február 15-ig jelentkezhetnek a tavaszi érettségi vizsgákra, a jelentkezési lapot innen töltheted le.

eduline

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.