A fővárosi egyetemek voltak a nyertesei az utóbbi évek megváltoztatott felvételi szabályainak. Több vidéki főiskolán – például Szolnokon és Gyöngyösön – pedig drasztikusan csökken az elsőéves hallgatók száma – áll a HVG múlt heti számában megjelent cikkében.
A bolognai típusú oktatási rendszer 2006-os bevezetésével párhuzamosan a felsőoktatási felvételi rendszer reformja is folytatódott. A cél kettős volt: minél több fiatal diplomához segítése, és képzett, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő diplomások szárnyra bocsátása. Persze a tömeges felsőoktatás egyben a pályakezdők munkanélkülivé válásának megkerülésére is szolgál.
A felvételi rendszer nem korlátozta az oktatási kormányzat szándékát. Olyan bemeneti követelményeket alakítottak ugyanis ki, hogy ha valaki jól választotta meg azt a szakot és intézményt, ahová érettségi eredményei alapján felvételt nyerhetett, akkor minden további nélkül be is kerülhetett oda. Nem volt akadály sokáig még a minimális érettségi teljesítmény sem, a felvételi szintje olyan alacsony volt, hogy szinte bárki teljesíthette. Ezen a tavalyi évben már változtattak, most már a szintén nem túl nagy tudást tükröző közepes teljesítmény kell ahhoz, hogy diplomát adó képzésbe kezdjen valaki.
Évről évre változnak a felvételi szabályai
Az utóbbi öt évben a felvételi szabályok enyhén szólva sem voltak állandóak, szinte minden évben módosultak. S ez továbbra is így lesz, mivel két évre előre meg kell adni a diákoknak a feltételeket, és azt már lehet tudni, hogy ezek az idén, majd jövőre is módosulni fognak. De folyik már a vita a nagyobb szabású változtatáson is, s a várhatóan tavasszal elfogadandó új felsőoktatási törvény megalkotása kapcsán dől majd el, milyen lesz később a rendszer.
A jelenlegi felvételi szisztéma – mint használata közben kiderült – mindenekelőtt a budapesti intézményeknek, közülük is a nagy egyetemeknek kedvez. A felvételi ma lényegében a diák döntésén múlik, a fő kérdés az, melyik intézményt jelöli meg első helyen mint vágyott célt. Amire tehát a legjobban oda kell figyelni, hogy a jelentkezés sorrendjében lehet bekerülni a felsőoktatásba. Hiába vennének fel valakit a pontszámai alapján az ELTE-re, ha első helyre vidéki főiskolát írt be, oda kell mennie. Ezért nagyon sokan éppen a budapesti intézményeket írják első helyre, még akkor is, ha első ránézésre nincs esélyük oda bejutni. A pontszámok ugyanis egyes szakokon gyakran alakulhatnak úgy, hogy kevesebb is elég a bejutáshoz valamely magasan jegyzett intézménybe. A diákok persze általában jól informáltak, amit jelez, hogy a felvettek 60 százaléka az első helyen megjelölt intézménybe kerül be, és több mint 90 százalékuk az első három helyen megjelöltek egyikébe.
A vidéki intézmények hátrányát jelzi, hogy bár a jelentkezők negyede budapesti, a követelményeiket teljesítők közel felét már felvették fővárosi egyetemre vagy főiskolára. A budapesti intézmények többségében emelkedett a bejutottak száma az utóbbi öt évben, míg egyes vidéki főiskolákon, például Gyöngyösön vagy Szolnokon drasztikusan csökkent, és még egyes vidéki egyetemekre is egyre kevesebb diák jutott be.
Az oktatási tárca többek között azzal próbálta csökkenteni a nagy intézmények elszívó hatását, hogy úgynevezett kapacitásvizsgálatot végzett, és meghatározta az adott intézmény, s azon belül a szakok maximális diáklétszámát. Emellett a pontszámhatár meghúzása sem teljesen automatikus. A bolognai rendszer logikája szerint azonos szakok elvégzése ugyanannyit ér, ugyanarra jogosít, bármelyik intézményben tanulnak is a diákok. A felvételi pontokban mégis különbséget tesznek az intézmények között: a Közgázra például jóval több ponttal lehet bejutni a gazdasági és menedzsmentképzésre, mint bármelyik vidéki főiskolán.
Természettudományi és műszaki szakok: nem nehét bekerülniNehezen lehet diákokat találni a természettudományi és a műszaki területek egyes szakjaira. Oda felkészületlen jelentkezőket is felvesznek, bár ezt elkerülendő a kormány már felemelte a bekerüléshez szükséges minimumpontszámot. Ez azonban a hírek szerint keveset segít azon, hogy főleg természettudományos szakokon felzárkóztató képzést kell indítani az elsős évfolyam nagy részének. Pár éven belül eltűnnek a fizikatanárok? A természettudományi képzések kritikus helyzetéről itt olvashatsz.
A felvételi rendszer leendő változtatásainak arra kell irányulniuk, hogy életben tartsák a vidéki intézményeket, és kellő szelekció mellett a természettudományos és műszaki képzésterületre is minél több „minőségi diák” jusson. A kisebb vidéki főiskolákra esetleg úgy lehet diákokat juttatni, ha az egyetemekre kerülés minimális kritériuma az emelt szintű érettségi lesz. Ebben az esetben számos diák főiskolára megy majd, hiszen jelenleg egyes képzésterületek nappali képzésében a felvett diákok felének nincs emelt szintű érettségije. Jobb képességű diákokat nehezebb lesz a felvételi rendszer segítségével terelgetni, egy természettudományos tárgy kötelező érettségije azonban segíthet felkelteni az érdeklődést e képzésterület iránt is.
HVGAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
