Még egy hónapja van a diákoknak: február 15-én lejár a jelentkezési határidő

Még egy hónapjuk van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, melyik felsőoktatási intézménybe adják be a felvételi kérelmüket; a jelentkezők 8280 képzés közül választhatnak.

  • Eduline
Hogy könnyebb legyen a választás: az egyetemek és főiskolák abszolút rangsorát itt találod, a gazdasági karok listájáról itt, a bölcsészkarokéról pedig itt olvashatsz. A januári nyílt napokat dátumait és helyszíneit pedig itt találod.
A felsőoktatási intézmények 3256 alapképzést, 85 egységes és osztatlan képzést, 1455 felsőfokú szakképzést és 3484 mesterképzést hirdettek meg a jövő szeptemberben induló tanévre.

A jelentkezési szabályokban nincs jelentős változás, korlátlan számú kérelmet lehet beadni. A különböző jogcímeken kapható többletpontok mértéke viszont csökkent - a pontszámítás rendszerének változásáról bővebb információt itt találsz. Középfokú komplex nyelvvizsgáért 28 pont, felsőfokúért 40 pont jár. A nyelvvizsgáért maximum 40 többletpont adható. Csökkent a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetért járó többletpontok száma, a fogyatékosság utáni pontok száma 50-ről 40-re, a gyermekgondozási kedvezmény szintén 50-ről 40 pontra módosul. Ennek célja, hogy minél inkább érje meg emelt szintű érettségit tenni. A minimum 200 pont az alapképzésben, valamint egységes és osztatlan képzésben.

Az eljárás díja legfeljebb 3 jelentkezés esetén 9 ezer forint, ezen felül jelentkezésenként 2 ezer forint. A hátrányos helyzetűek 4500 forint, a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők 9000 forint kedvezményt kapnak a felvételi eljárás alapdíjából.

A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel jövőre államilag támogatott képzésre, ebből alapképzésre 40610, egységes, osztatlan képzésre 2840, felsőfokú szakképzésre 10 ezer diákot. Államilag támogatott mesterképzésekre 19600-an, doktori képzésekre 1300-an kerülhetnek be.

A felsőoktatási felvételi ponthatárokat 2011. július 21-én állapítják meg.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.