Idén biztosan magasabbak lesznek a felvételi ponthatárok

Magasabbak lesznek a felsőoktatási felvételi ponthatárok, mégis a tavalyinál valamivel több, úgy 96 ezer új hallgatóval számolhatnak a felsőoktatási intézmények - írja a Népszabadság szerdai száma.

  • Eduline
Az idén a tavalyi, átlagosan 360 pontnál magasabbak lesznek a ponthatárok: az alsó küszöb legalábbis mindenképpen emelkedik. Azt ugyanis jogszabály írja elő, hogy a tavalyi 180 után az idén már 200 pontot kell minimálisan elérni a bejutáshoz, vagyis ez alatt senkit nem lehet fölvenni sem költségtérítéses, sem államilag támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. Ez azt jelenti, hogy kettes érettségi osztályzattal már nem lehet labdába rúgni (legföljebb felsőfokú szakképzésben, ott ugyanis továbbra is 140 pont a küszöb), a bejutáshoz már minimum két közepesre van szükség.

A felvételin összesen 480 pontot lehet szerezni: ez a korábbi tanulmányi teljesítményből, illetve az érettségi vizsgán elért eredményekből adódik össze, a nyelvvizsgák, az emelt szintű érettségi, a tanulmányi versenyek, a hátrányos helyzet pedig többletpontot érnek.

Az idén negyedszerre hirdetik ki a ponthatárokat – július 22-én csütörtökön, várhatóan este nyolc órakor – a koncertekkel, szakmai előadásokkal fűszerezett úgynevezett Pont Ott Parti keretében, amelynek helyszíne ezúttal a Corvin sétány lesz.

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.