Idén biztosan magasabbak lesznek a felvételi ponthatárok

Magasabbak lesznek a felsőoktatási felvételi ponthatárok, mégis a tavalyinál valamivel több, úgy 96 ezer új hallgatóval számolhatnak a felsőoktatási intézmények - írja a Népszabadság szerdai száma.

  • Eduline
Az idén a tavalyi, átlagosan 360 pontnál magasabbak lesznek a ponthatárok: az alsó küszöb legalábbis mindenképpen emelkedik. Azt ugyanis jogszabály írja elő, hogy a tavalyi 180 után az idén már 200 pontot kell minimálisan elérni a bejutáshoz, vagyis ez alatt senkit nem lehet fölvenni sem költségtérítéses, sem államilag támogatott alap-, illetve osztatlan képzésre. Ez azt jelenti, hogy kettes érettségi osztályzattal már nem lehet labdába rúgni (legföljebb felsőfokú szakképzésben, ott ugyanis továbbra is 140 pont a küszöb), a bejutáshoz már minimum két közepesre van szükség.

A felvételin összesen 480 pontot lehet szerezni: ez a korábbi tanulmányi teljesítményből, illetve az érettségi vizsgán elért eredményekből adódik össze, a nyelvvizsgák, az emelt szintű érettségi, a tanulmányi versenyek, a hátrányos helyzet pedig többletpontot érnek.

Az idén negyedszerre hirdetik ki a ponthatárokat – július 22-én csütörtökön, várhatóan este nyolc órakor – a koncertekkel, szakmai előadásokkal fűszerezett úgynevezett Pont Ott Parti keretében, amelynek helyszíne ezúttal a Corvin sétány lesz.

mti

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.