A turizmus-vendéglátás és a tanár szak az idei sláger

A turizmus-vendéglátást választotta a legtöbb alapszakra jelentkező, melyet a népszerűségi listán a gazdálkodási és menedzsment, majd a jogász szak követ. A mesterképzések esetében a tanár képzést jelölték meg a legtöbben, háromszor annyian, ahányan a második legkedveltebb nemzetközi tanulmányok szakot - derül ki a felvi.hu összeállításából. A jelentkezők átlagosan három szakot jelöltek meg, rekorderként azonban volt olyan is, aki ötven képzést írt fel jelentkezési lapjára.

  • Edupress
Elkészült az alap- és mesterképzések népszerűségi listája, a felvi.hu a felsőoktatási jelentkezési lapok alapján állította sorrendbe a különböző szakokat.

Az alap- és osztatlan képzések top10-es listáján a turizmus-vendéglátás szerezte meg az első helyet 4393 jelentkezővel. Négyszázzal is kevesebben jelölték be ugyanakkor a gazdálkodási és menedzsment szakot (3918), melyet a dobogó harmadik fokán a jogász szak (2805) követ. Negyedikként kapott helyet a népszerűségi listán a mérnök informatikus (2752), majd azt a pénzügy és számvitel (2735), a gépészmérnöki (2403), a nemzetközi gazdálkodás (2350), a kommunikáció és médiatudomány (2281), valamint az általános orvos képzés (2129) követi. Kétezernél kevesebbszer jelölték meg a jelentkezési lapjukon a kereskedelem és marketing képzést, mely így is a tizedik legnépszerűbb szaknak mondhatja magát.

Magasan vezet a többi szak előtt a mesterképzések népszerűségi listáján a tanár képzés (1725), háromszor annyian jelölték be ugyanis azt, mint a soron következő nemzetközi tanulmányok szakot (490). Kevés különbséggel harmadikként került a listára kommunikáció és médiatudomány mesterképzés (446). Háromszáznál többen jelentkeztek sorrendben vezetés és szervezés, pszichológia és pénzügy szakra is. Nem érte el azonban ezt a határt a geográfus,a fordító és tolmács, a biológus és marketing képzés, melyek ugyanakkor így is a tíz legnépszerűbb képzés között kaptak helyet.

Egyre népszerűbb a tanárképzés

A felmérések szerint alapképzésre többségében 19-21 év közöttiek jelentkeztek, a mesterképzéseket pedig a 22-23 éves korosztály, valamint a 27 évnél idősebbek választották előszeretettel. Az idei legidősebb jelentkező 71 évesen jogász szakon kezdené meg tanulmányait. 70 éves továbbá az a két jelentkező, akik fizika, illetve villamosmérnöki szakokon kívánnak továbbtanulni.

A jelentkezők többsége, csaknem hatvanezren három szakot jelöltek meg jelentkezési lapjukon, vannak azonban olyan jelentkezők is, akik 37, 40 vagy 50 helyre nyújtották be egyszerre a felvételi kérelmüket. Külföldről 3400-an mérettetik meg magukat a magyar felsőoktatási felvételi rendszerben. A legtöbben az olyan szomszédos országokból pályáznak Magyarországon, mint Szlovákia, Románia, Ausztria, Ukrajna, Horvátország. Többen felvételiznek azonban itthon Nyugat-Európából, Kanadából, az Egyesült Államokból, akik mellet akadnak mongol, lengyel, afgán, vietnámi, szerb, orosz és kínai jelentkezők is.

A legnépszerűbb szakokról és bejutási esélyekről további részleteket itt olvashatsz.

Az előzetes adatok alapján a felvételizők harmada valamilyen nyelvvizsgával bír, csaknem négyezren pedig a hátrányos helyzetük miatt jogosultak többletpontokra.

edupress/eduline
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.