Ponthtárok a top szakokon

A 2008-as felvételi ponthatárokat szinte minden szakon alacsonyabban húzták meg, mint az várható volt. A legnépszerűbb szakok ponthatárai a felsőoktatási intézmények népszerűségét is tükrözik. Cikkünk segítségedre lehet a pótfelvételihez, ha nem vettek fel elsőre.

  • Eduline

Az idei évben a legnépszerűbb szakok a következők voltak:

- gazdálkodási és menedzsment

- turizmus és vendéglátás

- jogász

- mérnök informatikus

- pénzügy és számvitel

- gépészmérnöki

- kommunikáció és médiatudomány

- kereskedelem és marketing

- villamosmérnöki

- andragógia

A 2008-as felvételi ponthatárok az államilag finanszírozott nappali képzéseken a következőképpen alakultak:

Gazdálkodás és menedzsment

A BCE-n és a BME-GTK-n voltak a legmagasabbak a ponthatárok. A Corvinuson 456, a BME-n 441 pont volt a határ. A többi intézményben átlagosan 370 ponttal már be lehetett kerülni ezekre a szakokra.

Turizmus és vendéglátás

A legmagsabb ponthatár a Corvinus Egyetemen volt: 457 pont. Ezt követte a BGF-KVIFK, ahol 427 pont kellett a felvételhez. A harmadik helyen a HFF áll, ahol 420 pont volt a határ. A többi intézményben 370 pont korül mozgott az átlagérték.

Jog

Jogi szakra természetesen idén is az ELTE ÁJK-ra lehetett a legnehezebben bejutni, 404 pont kellett hozzá. A többi egyetemre átlagosan 380 ponttal be lehetett kerülni a jogi szakokra.

Mérnök informatikus

A legtöbb pontot a BME villanykarának képzéséhez kellett összeszedni. A többi intézménybe átlag 300 ponttal már be lehetett jutni.

Pénzügy és számvitel

A pálmát ebben a kategóriában is a Corvinus Egyetem viszi 456 ponttal. Könnyen felvételt lehetett nyerni azonban a BGF - PSZFK vidéki karaira: mind Salgótarjánban, mind Zalaegerszegen 314 volt a ponthatár.

Gépészmérnök

A BME gépészmérnöki karához kellett a legtöbb pont idén is: 347. A Bánki és a Bólyai gépészmérnöki képzéseire látszólag lasszóval fogják a diákokat, hiszen 200 ponttal ide be lehetett kerülni.

Kommunikáció és médiatudomány

Erre a szakra szinte mindenhol 400 pont feletti értékeket állapítottak meg. A Corvinus és az ELTE képzései még ettől az átlagtól is magsabban, 452 és 451 pontnál húzták meg a határt.

Kereskedelem és marketing

A Corvinus Egyetem népszerűsége itt is látszik, a legmagsabb ponthatár a BCE kereskedelem és marketing szakán volt: 455 pont kellett a bejutáshoz. 404 pont kellett a BGF-KKFK-n és átlagosan 300 a többi intézményben.

Villamosmérnök

Gyakorlatilag erre a képzésre a legkönnyebb bejutni. Egyedül a BME villanykarán kell legalább 356 ponttal rendelkeznie a leendő diákoknak, a többi intézmény hasonló szakára akár a minimális 160 ponttal is felvételt nyerhet bárki.

Andragógia

Hogy hány andragógusra van szükség Magyarországon, a felvételi ponthatárokból nem fogjuk megtudni, azonban erre szakra szintén magas ponthatárok kellettek. Átlag 380 pont körül voltak a kevésbé népszerű intézmények ponthatárai, de az ELTE-re például 420 pont kellett.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.