A 2008-as felvételi ponthatárokat szinte minden szakon alacsonyabban húzták meg, mint az várható volt. A legnépszerűbb szakok ponthatárai a felsőoktatási intézmények népszerűségét is tükrözik. Cikkünk segítségedre lehet a pótfelvételihez, ha nem vettek fel elsőre.
Az idei évben a legnépszerűbb szakok a következők voltak:
- gazdálkodási és menedzsment- turizmus és vendéglátás- jogász- mérnök informatikus- pénzügy és számvitel- gépészmérnöki- kommunikáció és médiatudomány- kereskedelem és marketing- villamosmérnöki- andragógiaA 2008-as felvételi ponthatárok az államilag finanszírozott nappali képzéseken a következőképpen alakultak:Gazdálkodás és menedzsmentA BCE-n és a BME-GTK-n voltak a legmagasabbak a ponthatárok. A Corvinuson 456, a BME-n 441 pont volt a határ. A többi intézményben átlagosan 370 ponttal már be lehetett kerülni ezekre a szakokra.Turizmus és vendéglátásA legmagsabb ponthatár a Corvinus Egyetemen volt: 457 pont. Ezt követte a BGF-KVIFK, ahol 427 pont kellett a felvételhez. A harmadik helyen a HFF áll, ahol 420 pont volt a határ. A többi intézményben 370 pont korül mozgott az átlagérték.JogJogi szakra természetesen idén is az ELTE ÁJK-ra lehetett a legnehezebben bejutni, 404 pont kellett hozzá. A többi egyetemre átlagosan 380 ponttal be lehetett kerülni a jogi szakokra.Mérnök informatikusA legtöbb pontot a BME villanykarának képzéséhez kellett összeszedni. A többi intézménybe átlag 300 ponttal már be lehetett jutni.Pénzügy és számvitelA pálmát ebben a kategóriában is a Corvinus Egyetem viszi 456 ponttal. Könnyen felvételt lehetett nyerni azonban a BGF - PSZFK vidéki karaira: mind Salgótarjánban, mind Zalaegerszegen 314 volt a ponthatár.GépészmérnökA BME gépészmérnöki karához kellett a legtöbb pont idén is: 347. A Bánki és a Bólyai gépészmérnöki képzéseire látszólag lasszóval fogják a diákokat, hiszen 200 ponttal ide be lehetett kerülni.Kommunikáció és médiatudomány
Erre a szakra szinte mindenhol 400 pont feletti értékeket állapítottak meg. A Corvinus és az ELTE képzései még ettől az átlagtól is magsabban, 452 és 451 pontnál húzták meg a határt.Kereskedelem és marketingA Corvinus Egyetem népszerűsége itt is látszik, a legmagsabb ponthatár a BCE kereskedelem és marketing szakán volt: 455 pont kellett a bejutáshoz. 404 pont kellett a BGF-KKFK-n és átlagosan 300 a többi intézményben.VillamosmérnökGyakorlatilag erre a képzésre a legkönnyebb bejutni. Egyedül a BME villanykarán kell legalább 356 ponttal rendelkeznie a leendő diákoknak, a többi intézmény hasonló szakára akár a minimális 160 ponttal is felvételt nyerhet bárki.AndragógiaHogy hány andragógusra van szükség Magyarországon, a felvételi ponthatárokból nem fogjuk megtudni, azonban erre szakra szintén magas ponthatárok kellettek. Átlag 380 pont körül voltak a kevésbé népszerű intézmények ponthatárai, de az ELTE-re például 420 pont kellett.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
