Ponthtárok a top szakokon

A 2008-as felvételi ponthatárokat szinte minden szakon alacsonyabban húzták meg, mint az várható volt. A legnépszerűbb szakok ponthatárai a felsőoktatási intézmények népszerűségét is tükrözik. Cikkünk segítségedre lehet a pótfelvételihez, ha nem vettek fel elsőre.

  • Eduline

Az idei évben a legnépszerűbb szakok a következők voltak:

- gazdálkodási és menedzsment

- turizmus és vendéglátás

- jogász

- mérnök informatikus

- pénzügy és számvitel

- gépészmérnöki

- kommunikáció és médiatudomány

- kereskedelem és marketing

- villamosmérnöki

- andragógia

A 2008-as felvételi ponthatárok az államilag finanszírozott nappali képzéseken a következőképpen alakultak:

Gazdálkodás és menedzsment

A BCE-n és a BME-GTK-n voltak a legmagasabbak a ponthatárok. A Corvinuson 456, a BME-n 441 pont volt a határ. A többi intézményben átlagosan 370 ponttal már be lehetett kerülni ezekre a szakokra.

Turizmus és vendéglátás

A legmagsabb ponthatár a Corvinus Egyetemen volt: 457 pont. Ezt követte a BGF-KVIFK, ahol 427 pont kellett a felvételhez. A harmadik helyen a HFF áll, ahol 420 pont volt a határ. A többi intézményben 370 pont korül mozgott az átlagérték.

Jog

Jogi szakra természetesen idén is az ELTE ÁJK-ra lehetett a legnehezebben bejutni, 404 pont kellett hozzá. A többi egyetemre átlagosan 380 ponttal be lehetett kerülni a jogi szakokra.

Mérnök informatikus

A legtöbb pontot a BME villanykarának képzéséhez kellett összeszedni. A többi intézménybe átlag 300 ponttal már be lehetett jutni.

Pénzügy és számvitel

A pálmát ebben a kategóriában is a Corvinus Egyetem viszi 456 ponttal. Könnyen felvételt lehetett nyerni azonban a BGF - PSZFK vidéki karaira: mind Salgótarjánban, mind Zalaegerszegen 314 volt a ponthatár.

Gépészmérnök

A BME gépészmérnöki karához kellett a legtöbb pont idén is: 347. A Bánki és a Bólyai gépészmérnöki képzéseire látszólag lasszóval fogják a diákokat, hiszen 200 ponttal ide be lehetett kerülni.

Kommunikáció és médiatudomány

Erre a szakra szinte mindenhol 400 pont feletti értékeket állapítottak meg. A Corvinus és az ELTE képzései még ettől az átlagtól is magsabban, 452 és 451 pontnál húzták meg a határt.

Kereskedelem és marketing

A Corvinus Egyetem népszerűsége itt is látszik, a legmagsabb ponthatár a BCE kereskedelem és marketing szakán volt: 455 pont kellett a bejutáshoz. 404 pont kellett a BGF-KKFK-n és átlagosan 300 a többi intézményben.

Villamosmérnök

Gyakorlatilag erre a képzésre a legkönnyebb bejutni. Egyedül a BME villanykarán kell legalább 356 ponttal rendelkeznie a leendő diákoknak, a többi intézmény hasonló szakára akár a minimális 160 ponttal is felvételt nyerhet bárki.

Andragógia

Hogy hány andragógusra van szükség Magyarországon, a felvételi ponthatárokból nem fogjuk megtudni, azonban erre szakra szintén magas ponthatárok kellettek. Átlag 380 pont körül voltak a kevésbé népszerű intézmények ponthatárai, de az ELTE-re például 420 pont kellett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.