"A kétszintű érettségi rendszer bevezetése, tehát lassan tíz éve tananyag a gráfelmélet, kicsit furcsállom, hogy valaki kihagyja. Magántanítványoknál én is tapasztaltam, hogy nem foglalkoztak ezzel a témakörrel" - mondta el az eduline-nak Erdész Ferenc a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium matekszakos tanára.
"Kicsit igaz ez a valószínűségszámításra is, de mivel azzal több pontot is lehet szerezni, ezért már kezdik jobban tanítani. Ezek a témakörök nagyon lassan épülnek be azoknak a tudatába, akik régebb óta tanítanak" - magyarázta Erdész Ferenc.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Szerinte a kétszintű rendszer bevezetése óta nincsenek olyan évek, amikor irreálisan könnyű vagy nehéz lett volna a matekérettségi. Az idei sem lógott ki a sorból. Az első rész mindig könnyű feladatokat tartalmaz, talán csak egy árnyalattal volt könnyebb az idei.
"A másodikban az okozhatott problémát, hogy sok volt a szöveg, tehát a feladat értelmezése is relatíve több időt vett igénybe. Probléma lehetett, hogy a részfeladatok nem ugyanazt a témakört érintik, így annak a diáknak, aki nincs benne a matematikában, gondot okozhatott fejben átváltania egyik témakörről a másikra" - mondta. Emiatt lehet az is, hogy valaki belekezd a választható feladatok egyikébe, hiszen az első részfeladat egyszerűnek tűnik, de menet közben rájön, hogy mégsem tudja megoldani, ezzel pedig értékes perceket veszít - így járt az egyik végzős, akit megkérdeztünk. Az érettségizőkkel készült interjúnkat itt olvashatjátok.
Megtudtuk azt is, hogy a második rész első feladata megtörhette az érettségizők lendületét. "Ez a feladat mindig valamilyen rutinfeladat szokott lenni, például egy egyenlet, amit a diák meglát, és rögtön kezdi is megoldani. Így ad egy kis magabiztosságot, és persze az időgazdálkodásban is segít. Ehhez képest most koordinátageometria volt."
"Alattomos feladat" is volt a matekérettségin - tanárok az írásbeliről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
