"A gráfelmélet lassan tíz éve tananyag, furcsa, ha valahol kihagyják"

"A kétszintű érettségi rendszer bevezetése, tehát lassan tíz éve tananyag a gráfelmélet, kicsit furcsállom, hogy valaki kihagyja. Magántanítványoknál én is tapasztaltam, hogy nem foglalkoztak ezzel a témakörrel" - mondta el az eduline-nak Erdész Ferenc a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium matekszakos tanára.

  • Eduline

Túry Gergely

Itt vannak a középszintű matekérettségi nem hivatalos megoldásai: az első részét itt, a másodikét pedig itt találjátok.

"Kicsit igaz ez a valószínűségszámításra is, de mivel azzal több pontot is lehet szerezni, ezért már kezdik jobban tanítani. Ezek a témakörök nagyon lassan épülnek be azoknak a tudatába, akik régebb óta tanítanak" - magyarázta Erdész Ferenc.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Szerinte a kétszintű rendszer bevezetése óta nincsenek olyan évek, amikor irreálisan könnyű vagy nehéz lett volna a matekérettségi. Az idei sem lógott ki a sorból. Az első rész mindig könnyű feladatokat tartalmaz, talán csak egy árnyalattal volt könnyebb az idei.

"A másodikban az okozhatott problémát, hogy sok volt a szöveg, tehát a feladat értelmezése is relatíve több időt vett igénybe. Probléma lehetett, hogy a részfeladatok nem ugyanazt a témakört érintik, így annak a diáknak, aki nincs benne a matematikában, gondot okozhatott fejben átváltania egyik témakörről a másikra" - mondta. Emiatt lehet az is, hogy valaki belekezd a választható feladatok egyikébe, hiszen az első részfeladat egyszerűnek tűnik, de menet közben rájön, hogy mégsem tudja megoldani, ezzel pedig értékes perceket veszít - így járt az egyik végzős, akit megkérdeztünk. Az érettségizőkkel készült interjúnkat itt olvashatjátok.

Megtudtuk azt is, hogy a második rész első feladata megtörhette az érettségizők lendületét. "Ez a feladat mindig valamilyen rutinfeladat szokott lenni, például egy egyenlet, amit a diák meglát, és rögtön kezdi is megoldani. Így ad egy kis magabiztosságot, és persze az időgazdálkodásban is segít. Ehhez képest most koordinátageometria volt."

"Alattomos feladat" is volt a matekérettségin - tanárok az írásbeliről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu