Sok felvételizőn ez sem fog segíteni: hányan juthatnak be a legnépszerűbb szakokra?

Hányan szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet azon a tizenhat szakon, amelyen az idén is központi ponthatárt húztak? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Fazekas István

Több gazdasági alapszakra is beadtam a jelentkezésemet, ezeken mind központi a ponthatár. Körülbelül hányan juthatnak be ezekre a képzésekre?

Ezeken a szakokon a ponthatár a döntő - a limitet már tavaly év végén meghúzták, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem fognak rajtuk módosítani (erről itt olvashatsz). Vagyis azt, hogy hányan kezdhetik el tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában, az dönti el, hányan szereztek elegendő pontot. Így csak a tavalyi adatokból lehet kiindulni - viszonylag kevés felvételiző szerzett államilag támogatott helyet.

Képzés

2013-as (és 2014-es) ponthatár

Állami ösztöndíjas elsőévesek száma (2013)

Összes elsőéves (2013)

Alkalmazott közgazdaságtan

465

32

141

Andragógia

430

11

114

Emberi erőforrások

443

35

565

Gazdálkodási és menedzsment

460

150

2658

Gazdaságelemzés

465

10

42

Igazságügyi igazgatási

424

23

359

Jogász

464

133

2041

Kereskedelem és marketing

449

86

1480

Kommunikáció- és médiatudomány

455

25

552

Közszolgálati

440 (januárban meghatározott ponthatár)

nem indult

nem indult

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási

410

13

253

Nemzetközi gazdálkodás

460

201

1047

Nemzetközi tanulmányok

465

100

644

Pénzügy és számvitel

458

118

1446

Turizmus és vendéglátás

428

165

2113

Üzleti szakoktató

440 (januárban meghatározott ponthatár)

nem indult

nem indult

Ponthatárhúzás az eduline-nal
Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.