Nyelvvizsga előtt álltok, de még nem döntöttétek el, hogy melyik nyelvvizsgaközpontot választjátok? A szótárhasználat kérdése döntő lehet, ezért utánajártunk, melyik nyelvvizsgán használhattok nyomtatott szótárt.
Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Átalakítják a szakgimnáziumi képzést, sok diákot veszélyeztet lemorzsolódás, nem minden felsőoktatási képzésre vonatkozik majd a 2020-as felvételi szigor - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
Hány pontot lehet kapni az egyetemi-főiskolai felvételin egy B2-es vagy C1-es nyelvvizsgáért? Hány pontot lehet kapni, ha valakinek több nyelvvizsgája is van? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban – derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
Ha nyelvvizsgára készültök, de úgy érzitek, szükségetek lenne még egy kis gyakorlásra a nagy nap előtt, akkor ezzel az ingyenes alkalmazással ti is jól járhattok. Így készülhettek a hallás utáni szövegértésre.
Nyelvvizsgára készültök a felvételi, a diploma vagy a külföldi továbbtanulás miatt? Nyelvoktató oldalakat és mintafeladatokat ajánlunk, amelyekkel otthonról, teljesen ingyen gyakorolhattok.
Aki biztosra akar menni, az áprilisi nyelvvizsgára jelentkezik – ezt a tanácsot érdemes megfogadniuk az egyetemre-főiskolákra jelentkezőknek, ha biztosan meg szeretnék kapni a nyelvvizsga-bizonyítványukért járó 28 vagy 40 többletpontot. Értékes pontokról van szó: sokszor ezen múlik, bekerül-e egy jelentkező a kiválasztott szakra.
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak – mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz. A Fazekas vezetőtanára szerint „ez annak a több évtizede rosszul működő rendszernek a hibája, amely nem tette lehetővé, hogy olyan tanárok legyenek az iskolákban, akik ezt a feladatot meg tudnák oldani”.
A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
A kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga – mondta az Inforádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár.
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.