Vonják vissza a kötelező nyelvvizsgáról szóló felvételi szabályt: ezt kéri a PSZ

A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.

  • Eduline

2020-tól a felsőoktatási felvételi alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga, annak ellenére, hogy – emeli ki a szakszervezet – erre nem készíti fel a diákokat a közoktatás.

„Közismert, hogy a köznevelés jelenleg nem biztosítja a megfelelő felkészítést a nyelvvizsgához, csak a tehetősebb szülők tudnak különórákat fizetni gyermekeik számára. A kellő felkészítést nélkülöző, a társadalom alsó kétharmadát kitevő gyermekek elől a nyelvvizsga - mint a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükséges követelmény - elzárja a felemelkedés útját! Ezt a tervezett kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni” – írják közleményükben.

Az új felvételi szabály a pedagógus-utánpótlásban is gondot okoz majd. A Pedagógusok Szakszervezete idézi a statisztikákat: a 18-29 év közötti fiatalok 73%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, ezzel szemben 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkező tanulóknál ez az arány 45% körül mozog.

Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok

2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.

"Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus fog nyugdíjba menni a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Könnyen kiszámolható, hogy 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, akkor várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe” – írja közleményében a PSZ.

„A számok tükrében nem téved az, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja, ezért a PSZ a kormányrendelet módosítását, a nyelvvizsga nem reális követelményének eltörlését kéri a jogalkotótól” – emelik ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.