Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.
2020-tól a felsőoktatási felvételi alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga, annak ellenére, hogy – emeli ki a szakszervezet – erre nem készíti fel a diákokat a közoktatás.
„Közismert, hogy a köznevelés jelenleg nem biztosítja a megfelelő felkészítést a nyelvvizsgához, csak a tehetősebb szülők tudnak különórákat fizetni gyermekeik számára. A kellő felkészítést nélkülöző, a társadalom alsó kétharmadát kitevő gyermekek elől a nyelvvizsga - mint a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükséges követelmény - elzárja a felemelkedés útját! Ezt a tervezett kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni” – írják közleményükben.
Az új felvételi szabály a pedagógus-utánpótlásban is gondot okoz majd. A Pedagógusok Szakszervezete idézi a statisztikákat: a 18-29 év közötti fiatalok 73%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, ezzel szemben 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkező tanulóknál ez az arány 45% körül mozog.
Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
"Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus fog nyugdíjba menni a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Könnyen kiszámolható, hogy 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, akkor várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe” – írja közleményében a PSZ.
„A számok tükrében nem téved az, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja, ezért a PSZ a kormányrendelet módosítását, a nyelvvizsga nem reális követelményének eltörlését kéri a jogalkotótól” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.