Ingyenes nyelvvizsga: minden szabály és feltétel, amit a visszaigénylésről tudni kell

Mikor kaphatjátok vissza a sikeres komplex nyelvvizsga árát? Milyen nyelvekre vonatkozik a támogatás, és hogyan történik a visszaigénylés? Fontos kérdésekre válaszoltunk.

  • Eduline

Nagyon fontos, hogy csak akkor igényelhetitek vissza a sikeres nyelvvizsga díját, ha azt 2018. január elseje után szereztétek meg – vagyis a korábbi években szerzett nyelvvizsgákért visszamenőleg nem igényelhetitek vissza a vizsga árát.

A támogatás a komplex nyelvvizsgára ténylegesen kifizetett díj összege, de maximum 34 500 forint.

Kik jogosultak a nyelvvizsga díj visszaigénylésére?

A támogatásra minden 35 évnél fiatalabb jogosult, aki a támogatott nyelvekből 2018. január elsejét követően elsőként sikeresen szerez

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • a külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, továbbá
  • a komplex nyelvvizsgának megfelelő, külön kormányrendeletben foglaltak szerint honosított nyelvvizsgát – olvasható az Új Nemzedék oldalán.

Fontos, hogy akkor is visszaigényelhetitek a nyelvvizsga árát, ha egyesíthető részvizsgákat tesztek – vagyis külön-külön időpontokban csináljátok meg a szóbelit és az írásbelit, de ugyanabból a típusú nyelvvizsgából és ugyanazon a szinten. Ilyen esetben a második sikeres részvizsga után kérhetitek a támogatást. Viszont, ha az első részvizsgát még 2018. január elseje előtt tettétek le, vagy a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint egy év eltelt, akkor a támogatás csak a második részvizsga díja után jár.

Hogyan kell visszaigényelni a nyelvvizsga árát?

A nyelvvizsga árát az első sikeres komplex nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számított egy éven belül igényelhetitek vissza. Egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számít az egy éves határidő. Ha az érettségitek árát szeretnétek visszaigényelni, akkor a bizonyítvány kiállításától, illetve ha honosítható határozat szükséges, akkor annak a közlésétől számít az egy év.

A támogatás iránti igényeteket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell jeleznetek. Ezt postai úton vagy elektronikusan is megtehetitek. A kérelemhez mellékelnetek kell a nyelvvizsga díjának a megfizetését igazoló, a neveteket is tartalmazó számlák másolatát. Ha nincs már meg a számla, akkor nyelvvizsga esetén fel kell keresnetek a nyelvvizsgaközpontot, a honosítási eljárási díj, vagy az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgadíj megfizetésének igazolására pedig az Oktatási Hivatalt, hogy igazolja a jogosultságotokat.

Milyen nyelvekre lehet kérni a támogatást?

Támogatott nyelvek közé tartozik az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn, valamint a magyar, ha a vizsgázó nem magyar állampolgárságú.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.