A világon egyedülálló, hogy a magyar kormány 140 ezer diáknak alanyi jogon biztosítja a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulás lehetőségét - közölte a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos csütörtökön.
Bartos Mónika azt mondta, a teljes program kerete évi 90 milliárd forint, ez tanulónként kétezer eurót jelent. A program célja, hogy a 9. és 11. osztályos diákok az elsőként tanult idegen nyelvben nagyobb jártasságot szerezhessenek. Emellett barátságokat köthetnek és megismerhetik az adott ország kultúráját is - ismertette.
Hozzátette, a tanulók Kínába, az európai uniós tagállamok közül pedig az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Franciaországba, Németországba és Ausztriába mehetnek.
A program jövőre indul, jelentkezni szeptembertől lehet. Pályázni egyénileg és csoportosan is van lehetőség. Egyénileg nyelviskolába lehet jelentkezni, az iskolai csoportoknak pedig a magyar és a külföldi iskolák állítanak össze egy szakmai képzést - mondta.
Megvan, ki lesz a külföldi nyelvtanfolyamokért felelős miniszteri biztos
Bartos Mónika fideszes országgyűlési képviselő lesz a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A miniszteri biztos kitért arra, hogy a program részletei még kidolgozás alatt állnak. A munka során a Francia Intézettel, a British Councillel, a Goethe Intézettel, nyelviskolákkal és szakemberekkel is egyeztetnek, hogy minél színvonalasabb kínálatot tudjanak nyújtani a fiataloknak.
Bartos Mónika a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi álláspont szerint minimális nyelvtudás szükséges majd a programban való részvételhez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
