Kínába is utazhatnak ingyenes nyelvtanfolyamra a magyar diákok

A világon egyedülálló, hogy a magyar kormány 140 ezer diáknak alanyi jogon biztosítja a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulás lehetőségét - közölte a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos csütörtökön.

  • MTI

Bartos Mónika azt mondta, a teljes program kerete évi 90 milliárd forint, ez tanulónként kétezer eurót jelent. A program célja, hogy a 9. és 11. osztályos diákok az elsőként tanult idegen nyelvben nagyobb jártasságot szerezhessenek. Emellett barátságokat köthetnek és megismerhetik az adott ország kultúráját is - ismertette.

Hozzátette, a tanulók Kínába, az európai uniós tagállamok közül pedig az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Franciaországba, Németországba és Ausztriába mehetnek.

A program jövőre indul, jelentkezni szeptembertől lehet. Pályázni egyénileg és csoportosan is van lehetőség. Egyénileg nyelviskolába lehet jelentkezni, az iskolai csoportoknak pedig a magyar és a külföldi iskolák állítanak össze egy szakmai képzést - mondta.

Megvan, ki lesz a külföldi nyelvtanfolyamokért felelős miniszteri biztos

Bartos Mónika fideszes országgyűlési képviselő lesz a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A miniszteri biztos kitért arra, hogy a program részletei még kidolgozás alatt állnak. A munka során a Francia Intézettel, a British Councillel, a Goethe Intézettel, nyelviskolákkal és szakemberekkel is egyeztetnek, hogy minél színvonalasabb kínálatot tudjanak nyújtani a fiataloknak. 

Bartos Mónika a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi álláspont szerint minimális nyelvtudás szükséges majd a programban való részvételhez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.