Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Berlinben minden harmadik egyetemi hallgató nem zárkózna el attól, hogy szexmunkával teremtse elő a pénzt tanulmányaihoz, vagy legalábbis fontolóra venné a lehetőséget - áll egy berlini tanulmányban.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. Az oktatási bizottság fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Nőtt a kereslet a fizetős képzések iránt a felsőoktatásban; a statisztikák szerint több mint ezerhatszázzal emelkedett egy év alatt a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma.
Több mint harmincezer dollárba, vagyis hatmillió forintba kerül egy tanév az Egyesült Államok legdrágább középiskoláiban - a tandíjért cserébe az intézmények olyan szolgáltatásokat nyújtanak a diákoknak, amilyenekre még az elitegyetemek campusain is alig akad példa.
A vizsgalehetőségek számát a hallgatói érdekképviselet és a több mint 55 ezer tagot számláló Facebook-csoport tiltakozása ellenére is szabályozná az új felsőoktatási törvényben az oktatási államtitkárság, az elmúlt hónapokban komoly vitákat kiváltó jogszabályt még a nyári szünet előtt elfogadhatja az országgyűlés. Az eduline kérdéseire Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár írásban válaszolt.
Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét; a tervek szerint az ilyen szakok indítását - az állami képzéshez hasonlóan - az államtitkárság szabályozni fogja.
A brit belügyminiszter, Theresa May elmondása szerint csaknem százezerrel csökkentik a Nagy-Brittaniában tanuló külföldi hallgatók számát. A döntés azért született, mert a kormány úgy véli, túl sok töltelékszak és álfőiskola működik a szigetországban, valamint a hallgatók nagy részének nem megfelelő az angoltudása. Az új szabályozás áprilistól lép életbe - írja a Magyar Nemzet.
Évi 350 ezer forint tandíjat szedett az akasztói általános iskola egy német állampolgárságú diák családjától – pedig az európai uniós csatlakozás óta érvényes szabályok alapján ingyen járt volna az oktatás.
A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön, az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt, évi rendes meghallgatásán.
Kilenc év alatt félmillióra növelnék a kínai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók számát - arra ugyanis az ázsiai országban is rájöttek, hogy a busás tandíjat fizető diákokkal nem csak a felsőoktatási intézmények járnak jól. Magyarországon 3400 külföldi hallgató tanul, többségük az orvostudományi egyetemeken.
Utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának radikális csökkentését tervezi a kormány - sajtóhírek szerint. Az utólagos tandíjjal és a "diplomaadóval" belépnénk azoknak az országoknak a sorába, ahol nincs ingyenes felsőoktatás, és ahol a hallgatók - tandíj, regisztrációs díj vagy felvételi díj formájában - milliókat fizetnek a diplomájukért.
Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.
Minden második magyar hallgató több százezer forintot fizet félévente felsőfokú tanulmányaiért, Kósa Lajos fideszes politikus szerint azonban ez az összeg nem fedezi az oktatási kiadások egészét - ezért a következő években jelentős tandíjemelésre számíthatnak a költségtérítéses szakokra felvételiző egyetemisták és főiskolások.
Akár egymillió forintba is kerülhet egy egyetemi-főiskolai félév, ám a diploma reményében a szülők és a hallgatók is hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni. Mikor kell elkezdeni a spórolást az alap- és a mesterképzés éveire, és mennyit kell félretenni a tanulás finanszírozásához?
Szokatlan módszerrel próbálják megúszni a nem kaliforniai származású diákokra kirótt 22 ezer dolláros plusz tandíj befizetését az amerikai Berkeley hallgatói. Kaliforniai lakhellyel rendelkező fiatalokkal kötnek házasságot, így – megfelelve a letelepedési követelményeknek – rengeteg pénzt és hivatali ügyintézést spórolnak meg.
2012-től kilencezer fontra, vagyis a jelenlegi összeg háromszorosára emeli legdrágább képzéseinek tandíját a cambridge-i egyetem, de az oxfordi hallgatók is hasonló emelésre számíthatnak.