Súlyos probléma a hallgatók kiégése, ami kevéssé meglepő, ha a naponta 4-8 órában folyamatosan teljesítménykényszerben lévő tanulókat nézzük, akiknek az egyetem egy munkahelyhez hasonló stresszt okozhat. Rengeteg minden segíthet a sporttól a humorig, de ha felismerjük magunkon a „burnout” tüneteit, érdemes szakember segítségét kérni.
A Sziget Fesztivál utcácskáit járva számtalan érdekes sátorba botlottunk az elmúlt napokban, ezek közül az egyik legjobb kedvezményezés a "helperek" kis kitelepülése, ahol egész nap, akár az éjszaka közepén is pszichológusok várják azokat a bulizókat, akik valami miatt nem érzik jól magukat. Utánajártunk, miért van szükség erre egy fesztiválon.
Ha kisgyermekkori nehézségekről van szó, legtöbbeknek az óvodai beiratkozás, beilleszkedési nehézségek és a szülőktől való nehéz elszakadás jut eszébe, amik idővel enyhülnek, majd el is múlnak. Vannak azonban helyzetek, amikor már egy kisgyermek is komolyabb segítségre szorulhat. Budavári Eszter pedagógiai szakpszichológussal beszélgettünk.
Két év alatt nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma. A kamaszok lelkiállapotát jelentős mértékben befolyásolta a koronavírus-járvány is, de tinédzsernek lenni ilyen stresszfaktorok nélkül is nehéz feladat.
Reális veszély, hogy nem a szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén történik majd a pontozás– véli Sándor Éva, pedagógiai szakpszichológus, akivel a státusztörvény keretein belül bevezetendő teljesítményértékelés pszichológiai hatásairól beszélgettünk.
Ráadásul nyilvántartott adatok híján azt sem tudni pontosan, hogy hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik idehaza.
A diákévek egyik legmegterhelőbb időszaka, amikor le kell zárni azokat és számot adni az addig megszerzett tudásról. Ha másért nem is, azért biztosan, mert 18 éves kor alatt a diákok többsége nem tapasztal ehhez hasonló, napokon át tartó vizsgahelyzetet, így tehát az ezzel járó stressz is - reméljük - ismeretlen számukra. Balogh Blanka pszichológus, PhD hallgató és a BME GTK oktatója segítségével utánajártunk, hogyan enyhíthető a vizsgastressz, és mit érdemes tennetek annak érdekében, hogy lelkileg is átvészeljétek az előttetek álló napokat.
Az óvoda- és iskolapszichológusok állásfoglalása szerint a közoktatás problémái a gyerekek pszichés állapotára is hatással vannak.
A tananyag ismétlése nem jó módszer a tanévkezdésre hangolódásra, inkább a napi ritmust kell visszaállítani, és stratégiai játékokat, rejtvényeket, kvízeket játszani.
Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
Szakértők szerint az ilyesmit nem szabad eltitkolni a kicsik elől, mert minden gyereknek joga van ahhoz, hogy értsék, mi zajlik körülöttük, még akkor is, ha úgymond "felnőtt dolgokról" van szó.
A tegnapi események után sok gyerek ment haza úgy az óvodából és az iskolából, hogy kérdései voltak az ukrán-orosz háborúról. "Jó légkörben a gyermek akkor és annyit kérdez, amennyit az ő saját érzelmi teherbírása enged" - fogalmaz Fehér Tibor pszichológus, aki pár hasznos szemponttal segíti a szülőket. Hogyan beszéljünk a gyerekekkel a háborús hírekről?
A negyedik hullám közepén (is) jól jön egy kis segítség. Tanároknak gyűjtött össze tippeket a HVG Extra Pszichológia kiadása.
Gyarmathy Éva szerint el kell engedni azt, hogy "mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek".
A felkészülés hosszú, az egymást követő vizsganapok mentálisan és pszichésen is megterhelőek – mondja az érettségiről dr. Gács Boróka és Kovács Petra tanácsadó szakpszichológus. Úgy látják, fontos, hogy a felnőttek elismerjék és kimondják: a világjárvány és a hónapok óta tartó digitális oktatás ellenére az érettségi elvárások nem csökkentek, ennek pedig igenis nehéz megfelelni 18 évesen.
Aggodalom a családért és a barátokért, bezártság, elszigeteltség – többek között ilyen érzésekkel fordulnak diákok az Eduline által megkérdezett szakpszichológushoz. A kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan egy éve otthon tanuló középiskolások és egyetemisták egy részénél a koronavírus-járvány által kiváltott stressz hangulatingadozást, szorongást, fásultságot, kimerültséget, alvási problémákat is okozhat.
Ugyanis nagy változást jelent az óvodáskor után a gyerekek életében - mondta Csehák Hajnalka pszichológus.
A Debreceni Egyetemen szimulációs gyakorlatokkal készítik fel a végzős hallgatókat a koronavírusos betegek kezelésére. Angliában kiderült, mi alapján fogják megkapni az érettségi eredményeiket a végzős diákok, nálunk azonban erre a döntésre még jövő hétig várni kell. Összeszedtük a mai nap legfontosabb oktatási híreit.
Mit tehetnek a tanárok, ha a távoktatásban is felüti a fejét az iskolai zaklatás? Dr. Jármi Évát, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát kérdeztük.
Az iskolai és online zaklatás szinte már mindennapos téma lett a sulikban, otthon és a diákok között is. De hogyan lehet megelőzni a bajt? Vagy ha már megtörtént, hogyan lehet segíteni a zaklatások áldozatainak? Dr. Jármi Évával az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával beszélgettünk.
