A legtöbb fiatal számára a koncertek és fesztiválok egyfajta menedéket jelenthetnek a hétköznapokból, ahová a többség - a közhidelemmel/véleménnyel ellentétben - nem "inni és drogozni" jár, hanem önfeledten szórakozni és néhány napra elfelejteni a mindennapok történéseit és problémáit. Adódhatnak azonban olyan helyzetek, amikor valakit épp egy fesztiválon, egy nagyon hangos és intenzív közegben ér valami olyan hatás, amit nehezebben tud feldolgozni, esetleg kap egy rossz hírt, vagy csak egy idő után elege lesz a hangos zenéből, éles fényekből és tolakodó tömegből.
"Az élet bármely területével érkezhetnek hozzánk fesztiválozók, legyen az családi háttér, párkapcsolat, tanulmányok, karrier, vagy egy olyan traumatikus élmény, ami a közelmúltban történt, és itt a fesztiválon felidézte valami" - válaszolja a kérdésemre Hermann Zsomor, aki maga is pszichológus hallgatóként vesz részt a bulizók segítésében.
A Sziget nagyszínpadától nem messze, de mégis egy csendesebb zugban egy fehér sátor várja azokat a fesztiválozókat, akik úgy érzik, kibeszélnék magukból a hétköznapok problémáit, de Doma Valentina, a "helperek" pszichológus divíziójának vezetője szerint az sem ritka, hogy valaki úgy lép be hozzájuk, hogy nem is tudja, miről beszéljen, csak a sátrat és az ingyenes lehetőséget meglátva "kipróbálná" milyen egy szakemberrel beszélgetni. Míg ugyanis a hétköznapokban több tízezer forintba is kerülhet egy 45-60 perces beszélgetés egy pszichológussal, addig a Sziget Fesztiválon ingyen biztosítanak segítséget egy 30-60 perces beszélgetés formájában, ez pedig hatalmas vonzerőt tud jelenteni a mentális egészség fontosságát szem előtt tartó fiatalabb korosztály számára.
"Két-három kérdés után kiderül, mi foglalkoztatja azokat is, akik úgy érzik, nem feltétlenül van mondanivalójuk" - teszi hozzá Dabis Réka, aki már évek óta segíti a csapat munkáját a Sziget sátrában, ahol már gyakorlott pszichológusok és kezdők, pszichológushallgatók is készek a segítségnyújtásra.
Zsombor szerint, mivel a pszichológusképzés során - hacsaknem az egyetem külön biztosít - a hallgatóknak nagyon kevés lehetősége van gyakorlatot szerezni, a Sziget viszont remek lehetőség lehet, hogy a felsőoktatásból kilépő, alapszakos diplomások kipróbálhassák magukat.
A jelentkezés - ami általában év elején kezdődik el - egyik feltétele ugyanis, hogy a hallgató már legalább a 4. egyetemi félévét teljesítette, így mire eljön a fesztivál időpontja, már lesz a kezében egy alapfokú viselkedéselemző diploma. Ezen felül a fesztivált egy több napos képzés előzi meg, amin a pszichológusokat is felkészítik az intenzív fesztiválközegre és a gyakran egymás után "beeső" kliensekre, továbbá ők maguk is bármikor fordulhatnak - sőt, kell is nekik - egy pszichológushoz, ha már elteltek mások problémáival.
A helperek ugyanakkor nem csak a sátorban ülve várják, hogy betérjenek hozzájuk, hanem szükség szerint a helyszínre is kimennek. Zsombor szerint előfordul, hogy a nagy tömegben valaki úgy érzi, szűkül körülötte a tér, nem kap levegőt, emiatt pedig pánikrohamot kap, vagy pánikroham közeli állapotba kerül. Őket általában a fesztivál területét járó elsősegély járőrök veszik észre, akik szükség esetén értesítik a helperek sátrát, a pszichológusok pedig a helyszínre sietnek, de akkor is ott vannak, ha esetleg az egészségügy és egy ellátásra szoruló fesztiválozó között kell támogatni a megfelelő kommunikációt.
A "helperekről" innen olvashattok részletesebben.
