Az ENSZ gyermekjogi szervezete 21 ezernél is több gyereket és felnőttet kérdezett meg: az eredmények alapján jobb most gyereknek lenni, mint régen, ugyanakkor nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint annak idején szüleikre.
Nagy a nyomás a kínai oktatási rendszerben, egyre több diák szenved depressziótól.
Lesújtó adatokat tett közzé a brit statisztikai központ az egyetemisták mentális állapotáról.
A szakértő szerint ez a lépés egyfajta beismerés, úgy tűnik, az Instagram meg akar felelni a társadalmi elvárásoknak - az utóbbi időben sok kritikát kaptak.
A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatalok mentális állapotán - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Szokatlan fáradtság, a tartós szomorúság és ürességérzet - ezek a leggyakoribb pszichés tünetek a pandémia alatt a középiskolásoknál, de sok szülő alvászavart és evési zavart is lát a gyerekeknél.
A mostani végzősöknek nemcsak az érettségi körüli bizonytalansággal és az elmaradt iskolai mérföldkövekkel – szalagavató, bankett, szerenád, ballagás – kell megküzdeniük, a pandémia az identitáskeresés időszakát is megnehezíti. E téren is egészen másként alakul az életük, mint a két-három évvel idősebb társaiknak.
Aggodalom a családért és a barátokért, bezártság, elszigeteltség – többek között ilyen érzésekkel fordulnak diákok az Eduline által megkérdezett szakpszichológushoz. A kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan egy éve otthon tanuló középiskolások és egyetemisták egy részénél a koronavírus-járvány által kiváltott stressz hangulatingadozást, szorongást, fásultságot, kimerültséget, alvási problémákat is okozhat.
A 11 és 15 év közötti, európai gyerekek egyre nagyobb hányada küzd mentális problémákkal - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden bemutatott jelentéséből.
Hogyan érzik magukat, mit esznek és mennyit mozognak az ötödikes, hetedikes, kilencedikes és tizenegyedikes diákok? Itt vannak a friss stitisztikák.
