Új elnököt keresnek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal élére: a minisztérium már közzé is tette a pályázati felhívást. A hivatalt jelenleg dr. Magyar Zita vezeti, aki 2020 óta tölti be az elnöki tisztséget. A pályázatokat szeptember végéig várják, a tervek szerint pedig gyorsan lezárnák a vezetőváltást: október 15-én már az új elnök töltheti be a pozíciót.
Szeptember 20-áig lehet bejelenteni, ha az első részlet kiutalása óta változott a lakcímünk.
A szülőknek saját költségre kellett hazautaztatni a Franciaországban hagyott gyerekeket, az ügy kapcsán az iskola vezetősége és az utazásszervező egyesület is megszólalt.
A szervezet a jogszabálytervezetre vár, addig pedig folytatja az aláírásgyűjtést, és megkezdi a sztrájkhajlandóság felmérését.
Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.
Miközben egy pályakezdő pedagógus bére 700 ezer forint, egy szociális munkásé mindössze 430 ezer forint – derül ki a gyermekvédelmi rendszer helyzetét feltáró 2026-os jelentésből. A jelentős bérkülönbség miatt a gyermekvédelem egyre nehezebben tudja megtartani a képzett szakembereket, miközben egyes területeken már most is kritikus a létszámhiány.
Szeptember 30-án, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt rendezi meg a Polgári Ellenállás Napját a Tanítanék Mozgalom. A dátum nem véletlen: 2022-ben ezen a napon bocsátották el az iskola öt pedagógusát, akik részt vettek a polgári engedetlenségi akciókban. A Tanítanék szerint szeptember 30-a mára nemcsak az oktatási tiltakozások, hanem általában a békés polgári ellenállás szimbolikus napjává vált.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Mindössze hét év alatt jelentősen csökkent Magyarországon a pontosan és folyékonyan olvasó diákok aránya, miközben egyre többen kapkodva, felületesen dolgozzák fel a szövegeket.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
