A diplomás pályakezdők országos átlagban havi bruttó 180 ezer forintra számíthatnak 33 műszaki, gazdasági, jogi és értékesítési munkakörben, és havi bruttójuk két év gyakorlat után mehet valamivel 200 ezer forint fölé - áll a HVG Diploma különszámában megjelent elemzésben.
A közigazgatás túlzsúfolt, a bíróságokon és ügyészségeken kevés a hely. A közjegyzői pálya „kihalásos alapon” működik, ügyvédből pedig Dunát lehet rekeszteni. Ennyire sötét lenne a frissen végzett jogdoktorok jövője, vagy van kiút is? Az okosok szerint van: konkrét elképzelésekkel, és egy részterületre fókuszált tudással a nagy cégek kapkodnának a jogászok után.
Mit csinál az, aki befejezte a középiskolát de semmi kedve rögtön belevetni magát az egyetemi/főiskolai életbe? Kivesz egy év szabit és utazgat a világban. Aki nem érti miről van szó, az valószínűleg nem egy felső-középosztálybeli angol család sarja, de nem kell kétségbeesni, nálunk is kezd elterjedni valami hasonló.
Ha egy középiskolás diák ki szeretné próbálni, hogy milyen is az amerikai oktatási rendszer és közelről szeretné átélni az ott élő családok mindennapjait, akkor nem kell mást tennie, mint kicsit keresgélni az interneten és hamar kap opciókat arra nézve, hogy milyen módon is teheti ezt meg a legegyszerűbben. A keresésnél lényeges szempont, hogy egy olyan oktatási csereprogrammal foglalkozó céget válasszon az érdeklődő, ami rendelkezik nemzetközi háttérrel és van tapasztalata a kérdést illetően.
Miről másról is szólna a karácsony, mint a békességről, a szeretetről és persze a családról. Hazánkban minimum szentségtörésnek számít - de egy súlyosabb sértéssel is felér, ha az ember nem otthon tölti a Szentestét. Vannak azonban diákok, akik féléves, éves tanulmányi ösztöndíjat kapnak valamilyen országba, és bizony nem olyan egyszerű egy pár nap erejéig visszatérniük.
Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.
Mi visz rá valakit, hogy külföldön folytassa egyetemi tanulmányait? Erre a kérdésre nem nehéz választ találnunk. Elég ha a nyelvtanulási lehetőségre, a világlátásra, a jobbnak vélt oktatási rendszerre vagy éppen a külföldi munkavállalás melletti érvekre gondolunk. De vajon tényleg többet nyújt egy külföldi egyetem? Lássuk csak, hogyan vélekedik erről, és az angliai oktatásról a University of Bedfordshire egyik magyar hallgatója.
Külföldön tanulni már nem csak a gazdag emberek privilégiuma. A külföldi tanintézményben esetleg egy cégnél szerzett tudás és szakmai gyakorlat, nem csak jól mutat az önéletrajzban, hanem komoly előnyt is jelent a munkaerőpiacon.
A szakmák fizetésben mért megbecsültségét és az érettségi megszerzésének jelentőségét vizsgálta a Merces október elején végzett internetes jövedelem-felmérése. A 117.867 résztvevő adatai alapján készült kutatás eredményei segítséget nyújtanak abban, mire számíthatnak a szakközépiskolákban szakmát tanuló diákok a munkaerőpiacon.
Évi 140.000 Euró, azaz közel 34 millió forint. Ennyit fordít Magyarország az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalást és a tanulmányi célú mobilitást támogató egységes dokumentum rendszer népszerűsítésére. Ennek is köszönhető, hogy az Európai Bizottság idei felmérése alapján bombasikernek minősítették az Európai Parlament által 2005. január 1-én bevezetett Europass keretrendszert. Sok hűhó semmiért, vagy tényleg ebben rejlik szaktudásunk külföldi elismerésének titka?
