Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.
Mi visz rá valakit, hogy külföldön folytassa egyetemi tanulmányait? Erre a kérdésre nem nehéz választ találnunk. Elég ha a nyelvtanulási lehetőségre, a világlátásra, a jobbnak vélt oktatási rendszerre vagy éppen a külföldi munkavállalás melletti érvekre gondolunk. De vajon tényleg többet nyújt egy külföldi egyetem? Lássuk csak, hogyan vélekedik erről, és az angliai oktatásról a University of Bedfordshire egyik magyar hallgatója.
Külföldön tanulni már nem csak a gazdag emberek privilégiuma. A külföldi tanintézményben esetleg egy cégnél szerzett tudás és szakmai gyakorlat, nem csak jól mutat az önéletrajzban, hanem komoly előnyt is jelent a munkaerőpiacon.
A szakmák fizetésben mért megbecsültségét és az érettségi megszerzésének jelentőségét vizsgálta a Merces október elején végzett internetes jövedelem-felmérése. A 117.867 résztvevő adatai alapján készült kutatás eredményei segítséget nyújtanak abban, mire számíthatnak a szakközépiskolákban szakmát tanuló diákok a munkaerőpiacon.
Évi 140.000 Euró, azaz közel 34 millió forint. Ennyit fordít Magyarország az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalást és a tanulmányi célú mobilitást támogató egységes dokumentum rendszer népszerűsítésére. Ennek is köszönhető, hogy az Európai Bizottság idei felmérése alapján bombasikernek minősítették az Európai Parlament által 2005. január 1-én bevezetett Europass keretrendszert. Sok hűhó semmiért, vagy tényleg ebben rejlik szaktudásunk külföldi elismerésének titka?
