A 65 szakmát felölelő vizsgálat összesített eredményei alapján a szakmunkások jövedelemátlaga mintegy 20, illetve 24 százalékkal marad el a jelenlegi magyarországi havi bruttó 191 ezer forintos átlagjövedelemtől. Az érettségizettek esetében 152 ezer forint, az érettségivel nem rendelkezőknél pedig 146 ezer forint ez az érték.
A kutatók az érettségivel társított szakmai képzettségben rejlő lehetőségeket is megvizsgálták, kevés olyan foglalkozás van azonban, ahol jelentősen jobb jövedelmi lehetőségekre számíthat az, aki érettségivel is rendelkezik. A legnagyobb különbség a hentesek esetében mérhető: az érettségizett hentesek 199 ezer forintos átlagjövedelme több mint 55 százalékkal magasabb nem érettségizett társaikénál (128 ezer forint), a maturált bádogos-tetőfedők munkáját pedig átlagosan 180 ezer forintos bruttó jövedelemmel honorálják, 47 százalékkal magasabb összeggel, mint az érettségivel nem rendelkezőkét.
A megvizsgált szakmák mintegy harmadában azonban az érettségi nélküliek átlagjövedelme magasabb, mint az érettségizetteké. Az érettségi nélküli gipszkarton szerelők 147 ezer forintos átlagfizetése például 36 százalékkal magasabb az érettségivel rendelkező dolgozókénál, a gépipari szerelő, összeszerelő szakmunkások esetében pedig 21 százalék a különbség a nem érettségizettek javára (164 ezer forint). Az eltérésnek ezen iránya figyelhető meg a autóvillamossági-szerelőknél (19 százalék), a bányászoknál (15 százalék) és az elektroműszerészeknél (12 százalék) is.
Az érettségi megléte nem eredményez különbséget több, népszerű szakközépiskolai szakmában: így például a kőműves, ács, asztalos, szobafestő, szakács, fodrász, villanyszerelő esetében. A felmérés alapján a legjobban fizetett szakterület a már említett mozdonyvezetőké, a legrosszabbul fizetett foglalkozás pedig a varrónőké: az érettségivel nem rendelkező varrónők havi bruttó átlagjövedelme 85 ezer forint, ami szinte alig haladja meg az országos minimálbért, de az érettségivel rendelkezők is csak bruttó 93 ezer forintos átlagot érnek el. A vendéglátóipar "szakmunkásai": a pincérek, felszolgálók, bárpultosok havi átlagbére sem sokkal több: 118 ezer forint, illetve 104 ezer forint átlagosan (érettségivel, illetve anélkül.)
Nem mondható el az sem a felmérés szerint, hogy a munkatapasztalatot, a szakmában eltöltött évek számát elismernék a fizetésekkel. Az egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező kezdők átlagbére 122 ezer forint, míg az egy szakmában több mint tíz évet eltöltött szakemberek átlagbére 145 ezer forint. Egy másik elgondolkodtató összehasonlítás, hogy a 18-25 év közöttiek átlagbére havi bruttó 123 ezer forint, míg a nyugdíj előtt állók esetében (46-60 év közötti kategóriát figyelembe véve) 145 ezer forintos átlagról számoltak be az elemzők.
A környező országokkal összehasonlítva a hazai szakmunkások jövedelmi helyzetét, azt látjuk, hogy a felmérésben részt vevő mintegy 65 szakma átlagjövedelme Magyarországon 139 ezer forint, ami néhány ezerrel magasabb a szlovákiai átlagnál (135 ezer forint), de messze elmarad a csehországi középértéknél, amely 171 ezer forint. Érdekesség, hogy a Workania adatai szerint a külföldi munkát kínáló álláshirdetések között a legjobban keresett munkakörök a vendéglátósoké, akik Nyugat-Európa országaiban havi 300 ezer forintnál is magasabb jövedelmet tudnak elérni.
(
www.edupress.hu
)
