Magyarország beszáll az új űrállomás megépítésének projektjébe

A magyar állam és a Voyager Technologies együttműködésével új beruházási, oktatási, képzési és technológiai lehetőségek nyílhatnak meg.

Átfogó megállapodás előkészítéséről számolt be november elején Washingtonból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – írja az Infostart. A kormány a Voyager Technologies amerikai űripari vállalattal működne együtt egy jövőbeli űrállomás-projektben. A tervek szerint a vállalat 2029-re készítené el új, kereskedelmi alapon működő állomását, amely az ISS utánpótlását szolgálhatja.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a megállapodás több területet is lefed: beruházások, oktatás, képzések és technológiai fejlesztések egyaránt szerepelnek benne.

21 magyar egyetem készül az űripari bővülésre

Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy az űrtechnológiai szektor hazai megerősítését már korábban megkezdte a kormány. 2021-ben konzorcium jött létre, amelyhez először 17, majd 21 egyetem csatlakozott. Ezek az intézmények olyan új szakokat és képzéseket indítottak el, amelyek közvetlenül a gyorsan bővülő űripari munkaerőigényre reagálnak.

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Az elemző szerint a mostani együttműködés tovább növelheti az igényt a magasan képzett mérnökök, kutatók és technológiai szakemberek iránt, ami hosszú távon az oktatási rendszerre is hatással lehet.

Miért kell új űrállomás?

A Nemzetközi Űrállomás – ahol idén nyáron a magyar űrhajós, Kapu Tibor is járt – 2030-ban befejezi működését. A NASA és több kereskedelmi szereplő már dolgozik a lehetséges utódokon. A Voyager Technologies projektje ezek közé tartozik, és a magyar kormány reményei szerint hazai kutatóhelyek, cégek és szakemberek is bekapcsolódhatnak majd a fejlesztésekbe.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.