Magyarország beszáll az új űrállomás megépítésének projektjébe

A magyar állam és a Voyager Technologies együttműködésével új beruházási, oktatási, képzési és technológiai lehetőségek nyílhatnak meg.

Átfogó megállapodás előkészítéséről számolt be november elején Washingtonból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – írja az Infostart. A kormány a Voyager Technologies amerikai űripari vállalattal működne együtt egy jövőbeli űrállomás-projektben. A tervek szerint a vállalat 2029-re készítené el új, kereskedelmi alapon működő állomását, amely az ISS utánpótlását szolgálhatja.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a megállapodás több területet is lefed: beruházások, oktatás, képzések és technológiai fejlesztések egyaránt szerepelnek benne.

21 magyar egyetem készül az űripari bővülésre

Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője az InfoRádiónak elmondta, hogy az űrtechnológiai szektor hazai megerősítését már korábban megkezdte a kormány. 2021-ben konzorcium jött létre, amelyhez először 17, majd 21 egyetem csatlakozott. Ezek az intézmények olyan új szakokat és képzéseket indítottak el, amelyek közvetlenül a gyorsan bővülő űripari munkaerőigényre reagálnak.

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

Az elemző szerint a mostani együttműködés tovább növelheti az igényt a magasan képzett mérnökök, kutatók és technológiai szakemberek iránt, ami hosszú távon az oktatási rendszerre is hatással lehet.

Miért kell új űrállomás?

A Nemzetközi Űrállomás – ahol idén nyáron a magyar űrhajós, Kapu Tibor is járt – 2030-ban befejezi működését. A NASA és több kereskedelmi szereplő már dolgozik a lehetséges utódokon. A Voyager Technologies projektje ezek közé tartozik, és a magyar kormány reményei szerint hazai kutatóhelyek, cégek és szakemberek is bekapcsolódhatnak majd a fejlesztésekbe.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.