Több mint száz éve várt megoldásra az a rejtély, kinek a maradványai kerültek elő a Margit-szigeten 1915-ben. Az ELTE kutatói most genetikai és igazságügyi vizsgálatokkal igazolták: a csontok az Árpád- és Rurik-dinasztiához is köthető macsói bán, Béla herceghez tartoztak.
Egy évszázados történelmi kérdést oldott meg az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, ugyanis sikerült azonosítani Béla macsói herceg, IV. Béla király unokájának földi maradványait. A fiatal férfi csontjait még 1915-ben tárták fel a Margit-szigeti domonkos kolostorban, de eddig sem a technológia, sem a tudományos módszerek nem tették lehetővé a pontos azonosítást.
A 2018-ban indult kutatásban számos szakember, köztük antropológusok, genetikusok, és régészek dolgoztak együtt. A genetikai vizsgálatokat az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték, és több, egymást erősítő bizonyíték is megerősítette, hogy a maradványok III. Béla király ükunokájáé, Béla hercegé volt, aki 1272 novemberében esett gyilkosság áldozatául.
A csontvázon 26 harci sérülést azonosítottak, amelyek alapján a herceg három támadóval szemben, sisak és páncél nélkül próbált védekezni. A sebek szablyától és hosszúkardtól származhattak.
A kutatásból kiderült, hogy az agresszió intenzitása, valamint az arcra mért vágások és ütések intenzív érzelmi érintettségre (pl. hirtelen dühre, gyűlöletre) utaltak, emellett mivel számos olyan sérülés is található az áldozaton, melyeket összehangoltan okoztak, így előre eltervezett gyilkosságot valószínűsítenek. Bár a macsói Béla herceg ellen végrehajtott merényletet részben vagy teljesen előre eltervezték, azt azonban semmiképp sem hidegvérrel hajtották végre – írja az egyetem.
A projekt egyedülálló példája annak, hogyan segíthetik a modern természettudományos módszerek a történelmi rejtélyek megoldását, és hogyan tárható fel több száz év távlatából is egy ember tragikus sorsa.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
