Pár hete a kormánypárti képviselők még tárgyalni sem voltak hajlandók a gyermekotthonok étkezési támogatásának emeléséről, most a kormány 17 milliárd forintos csomagban jelentette be ugyanazt az intézkedést.
A kormány döntése értelmében 2025. november 1-jétől jelentősen emelkedik a gyermekotthonokban élő gyerekek és fiatal felnőttek étkezésére, ruházkodására és zsebpénzére fordítható támogatás.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a 17 milliárd forintos keretből 6,8 milliárdot fordítanak a mindennapi ellátás javítására. Ennek részeként az étkeztetésre szánt legalacsonyabb napi összeg gyerekenként 2700 forintra nő. A kormány indoklása szerint ezzel az óvodai és iskolai étkeztetésre fordított átlagos támogatással együtt a gyermekotthonokban élők étkezésének napi minimuma eléri a 4000 forintot.Szintén november 1-jétől megemelik az éves ruházkodási keretet, amely fejenként 200 ezer forintra nő. Ezzel párhuzamosan duplájára emelik a fiatalok havi minimális zsebpénzét is. A zsebpénz mértékét továbbra is a 28 500 forintos vetítési alap alapján számítják: eddig 5, 13 vagy 18 százalékot kaptak életkoruk szerint, azaz 1425, 3705 vagy 5130 forintot – mostantól ezek összege megduplázódik.A határozat szerint a kormány célja, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok életkörülményei és támogatási szintje közelítsen az intézményen kívül élő kortársaikéhoz. A közlönyben azonban nem szerepel, hogy a 17 milliárd forintos keret pontosan honnan származik.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
