Az egyetemisták a BGE egyik épülete előtt gyűltek össze.
Hétfő 19 órára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemi hallgatói, miután megelégelték az egyetem átszervezése miatt kialakult működési problémákat. A résztvevők 18 órától gyülekeztek a BGE Marketin és Üzleti Kommunikáció Kar előtt, majd 19-kor megkezdődött a tüntetés, ahol a nyitóbeszédet követően a szervezők a 7 pontjuk mellett tanári leveleket is felolvasnak.
„A fejetlenség mellett a hallgatók semmibe vannak véve és semmilyen válaszokkal, illetve elnyomással akarják szőnyeg alá söpörni a problémákat” -írták korábban a tüntetés szervezői.
A elégedetlenség onnan eredt, hogy az egyetem komoly átszervezéseket indított. Kihasználatlanságra hivatkozva a BGE vezetése bezárta a Mátyásföldi kampuszt, a hallgatókat pedig átköltöztette a belvárosi épületekbe. De már a félév első napja sem indult zökkenőmentesen, ugyanis rengeteg panasz érkezett a diákoktól arról, hogy helyhiány miatt nem tudták felvenni a kötelező tárgyaikat.
Információhiány és túlzsúfoltság miatt tüntetnek hétfőn a BGE hallgatói
Az egyetem hallgatói ezt követően hét pontban megfogalmazták a problémáikat és megszervezték a tüntetést. Bár a bejelentést követően arról kaptunk hírt, hogy az egyetem vezetése és az Egyetemi Hallgató Önkormányzat (EHÖK) október 16-án egy egyeztetés során megállapodásra jutott, és egy munkacsoportot is összeállítottak a problémákra adott konkrét részetek kidolgozására, a tüntetést nem fújták le.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
