A magas üzemanyagárak mellett egyéb okai is vannak annak, hogy miért utálnak tankolni.
A fiatalok közel kétharmada érez idegességet és szorong attól, ha tankolnia kell az autójába - erre világított rá legalábbis a Cazoo online autókereskedő felmérése, amiről a The Independent számolt be.
A felmérés során kétezer 18-24 év közötti Z generációs fiatal tapasztalatait vizsgálták, az eredmények szerint pedig átlagosan tízből hatan éreznek idegességet és szorongást, ha benzinkútra kell menniük, hogy megtankolják az autóikat.
A kellemetlen érzés kiváltó okai között szerepelnek
De többen ide sorolták a higiéniát és a sorbanállást is.
A megkérdezettek között voltak, akik azt mondták; a tankolástól való félelmük miatt előfordult már, hogy "veszélyesen alacsony" üzemanyagszinttel közlekedtek, vagy hogy útközben fogyott el az üzemanyaguk. Több mint kétharmaduk pedig arról nyilatkozott, hogy kérték már meg a párjukat, barátaikat vagy szüleiket, hogy tankoljanak helyettük.
"Ez egy egyszerű, mindennapi tevékenységnek tűnik sokak számára, viszont a kutatásunk azt mutatja, hogy több millió autóvezetőből vált ki szorongást és félelmet, kiváltképp a fiatalokból vagy a kevésbé gyakorlott sofőrökből" - nyilatkozta Harry Waring, a Cazoo szakértője.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
