18 érmet szereztek a magyarok az Egyetemi Világjátékokon

Megdöntve a két évvel ezelőtti 17 érmes végeredményt, idén új rekordot állítottak fel a magyar egyetemisták az Egyetemi Világjátékokon.

  • Eduline/MTI

A világ legnagyobb egyetemi multisport eseményén 150 ország 8500 sportolója vett részt. Az éremtáblázaton Magyarország tíz ezüsttel és nyolc bronzzal a 44. helyen végzett– számolt be a vasárnapon véget érő versenyről az MTI.

A versenyeket a Rajna-Ruhr régió hat városában bonyolították le. A magyar delegáció minden eddiginél népesebb, 248 fős volt, közülük 178 a sportoló, akik 47 felsőoktatási intézményből érkeztek - ezek között 31 magyarországi egyetem vagy főiskola képviseltette magát.

A világjátékok utolsó versenynapján Böndör Márton bronzértem szerzett rúdugrásban, így végül összesen 18 éremmel zárhatták le a versenyt a magyarok.

Nyitókép forrása: Magyar Atlétika - Hungarian Athletics Facebook-oldala

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.