Verekedés volt a Budapestre tartó vonaton, késve indultak a diákok az osztálykirándulásra

Egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi azon vitatkozhatott össze a vonaton, hogy ki hol ül.

Egy tű is alig fért volna el a Déli Pályaudvaron hétfő reggel, mert annyi diák ácsorgott a kijelzők előtt. Azok, akik a Balatonra mentek osztálykirándulásra, csak késve tudtak elindulni, mert a fehérvári vonalon Kápolnásnyéknél vészfékezett az egyik szerelvény.

Az Eduline információi szerint két utas, egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi verekedett össze az utolsó kocsiban a Székesfehérvárról 7 óra 37 perckor induló Tópart InterCity vonaton, mert az egyikük a másik helyén ült. A dulakodás miatt az egyik utas meghúzta a vészféket, így a vonat a nyílt pályán megállt.

A kalauzok azonnal a kocsiba siettek, és megpróbálták kezelni a konfliktust, így az intercity mintegy negyedóra után el tudott indulni. A Déli Pályaudvaron a férfit és a nőt is kihallgatták a rendőrök.

Az eset miatt a fehérvári vonalon 10-15 percet késtek a vonatok hétfő reggel.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2024-ben rekord mennyiségű, mintegy 29 ezer csoport választotta kirándulásához a vonatot és közel 14 ezer csoport az autóbuszt. 2025-ben is feltehetően sok iskola él a lehetőséggel, mert így sokat tudnak spórolni a költségeken.

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.