Mikor lesz a tavaszi óraátállítás 2025-ben?

Mutatjuk a dátumot.

  • Székács Linda

2025. március 30-án vasárnap hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat; ekkor kezdődik a nyári időszámítás.

Ez minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Az utóbbi 2025-ben október 26-án lesz.

Megszüntetnék

Az óraátállítást többek között annak a szervezetre gyakorolt negatív hatásai miatt évek óta szeretnék megszüntetni. Az Európai Unióban ezzel kapcsolatban 2018-ban terjesztettek be javaslatot, amelyben szerepel

  • az évi kétszeri óraátállítás megszüntetése minden uniós országban és
  • egy olyan rendszer létrehozása, amelyen keresztül az uniós országok bejelenthetik, ha meg kívánják változtatni a standard idejüket.

Döntés azonban azóta sem született és annak meghozatalára határidőt sem tűztek ki, ezért továbbra is a jelenlegi - évi kétszeri - óraátállítás rendszere van érvényben.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.