Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
December 15-én lezárult az olvasói szavazásunk, amiből kiderült, hogy szerintetek a Debreceni Egyetemnek van a legszebb épülete a magyar felsőoktatási intézmények közül.
A több mint 7000 szavazatból összesen 2881 érkezett a Debreceni Egyetemre, kétszer több, mint a második helyezettre a BME-re, ami 1415 voksot szerzett. A legtöbbet kapott 5 egyetem listáját ide kattintva tudjátok megnézni.
A Debreceni Egyetemről biztosan sokaknak az impozáns Főépülete ugrik be először. Ennek alapkövét 1932. május 15-én tették le, de az intézmény múltja még ennél is messzebb nyúlik vissza.
Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben kezdte meg működését, megfelelő épületek hiányában azonban a Református Kollégiumban, és a város különböző területén kellett helyiségeket bérelnie.
Az alapkő letétele után 1927. szeptember 27-én elkezdték az építkezéseket. Az épület a Parlament és a Budavári Palota után az az ország harmadik legnagyobb beruházása volt akkoriban - írja az egyetem.
Az építkezés négy évig tartott, azonban így is csak az egyharmadát sikerült megvalósítani Korb Flóris építész terveiből. Eszerint az épületnek az egyetem három fakultásának és az 500.000 kötetes könyvtárnak, valamint az egyetemi hivataloknak adott volna otthont az átadást követően.
Korb nagyszabású terveiben az épületet kupolás tetőszerkezet borította volna. Emellett lett volna két kiugró, bástyaszerű torony is, amelyeket meteorológiai és csillagászati megfigyelőállomásoknak szánt. Maga az épület pedig „U” alakban ölelte volna körbe az egyetem előtti parkot. A központi épület soha fel nem épült hátsó szárnyában a természettudományos képzés kapott volna külön helyet.
Az elkészült Főépület így is elismerésre méltó kinézetet kapott, amelyet eklektikus-neobarokk stílusban építettek meg. Az ötszintes központi épület főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe pedig 6200 négyzetméter lett. Üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszer futja körül. Közvetlenül az épület előtt egy parkot alakítottak ki, amelynek szökőkútjában a hagyomány szerint minden végzős diák megfürdik.
Az intézmény több híres magyar hallgatóval is büszkélkedhet. Itt tanult – már, amikor bejárt az előadásokra – Ady Endre, és egy ideig Móricz Zsigmond is. Szabó Magda költőnő és Rényi Alfréd matematikus alma materje is a Debreceni Egyetem volt.