Az új-zélandi férfi ugyanígy nyerte meg a francia világbajnokságot 2015-ben is.
A hazájában csak a Scrabble Tiger Woodsának tartják a profi szókirakót, Nigel Richardsot, de a nevét most már világszerte ismerik és valószínűleg félik is. Ugyanis az új-zélandi férfi amelyik Scrabble-bajnokságon megjelenik, azt biztosan meg is nyeri.
Legutóbb idén novemberben aratott mindent elsöprő győzelmet Granadában. Húsz ország több mint 150 versenyzője utazott Spanyolországba, hogy megnyerjék a játék spanyol világbajnoki címét. Bár már több hét is eltelt a verseny végén aprólékosan összeszámolt pontok kihirdetése után, de a Guardian szerint a spanyol bizottság azóta sem hiszi el, hogy ez megtörténhetett.
Richards úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy egyáltalán nem beszél spanyolul.
„Hihetetlen megaláztatás” – jellemezte a helyzetet a héten az egyik spanyol hírműsor vezetője, míg egy másik riportban „az abszurditás csúcsának” nevezték a történteket.
Az 57 éves férfi teljesítménye azok előtt, akik ismerik a történetét, nem lehet nagy meglepetés. Az első külföldi versenyét, ahol ámulatba ejtette a bizottságot 2015-ben nyerte meg Franciaországban. A francia nyelvű Scrabble-világbajnokságot aztán 2018-ban is megnyerte. Hozzá kell tenni, hogy Richards mind a mai napig nem beszél franciául.
A győzelemének kulcsa állítólag az volt, hogy kilenc hét alatt bemagolt egy francia szótárat. Valószínűleg a spanyol versenyen is így arathatott elsöprő sikert.
„Ez a valaki nagyon különleges, hihetetlen képességekkel rendelkezik; ő egy igazán tehetséges fickó” – méltatta legnagyobb riválisát a verseny második helyezettje, Benjamín Olaizola, majd így folytatta:
Egy olyan új-zélandi játékosról beszélünk, aki többször is megnyerte már az angol nyelvű világbajnokságot – konkrétan legalább öt alkalommal.
A jelenleg Malajziában élő és több mint harminc éve Scrabble-bajnokságokon induló Niger Richards a szókirakó szerelmesei szerint a világ legjobb Scrabble-játékosának számít. Az új-zélandi férfi sikerét sokan abban látják, hogy állítólag fotografikus memóriája van, és nagyon gyorsan megy neki a fejben elvégzett valószínűségszámítás is.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
