Az új-zélandi férfi ugyanígy nyerte meg a francia világbajnokságot 2015-ben is.
A hazájában csak a Scrabble Tiger Woodsának tartják a profi szókirakót, Nigel Richardsot, de a nevét most már világszerte ismerik és valószínűleg félik is. Ugyanis az új-zélandi férfi amelyik Scrabble-bajnokságon megjelenik, azt biztosan meg is nyeri.
Legutóbb idén novemberben aratott mindent elsöprő győzelmet Granadában. Húsz ország több mint 150 versenyzője utazott Spanyolországba, hogy megnyerjék a játék spanyol világbajnoki címét. Bár már több hét is eltelt a verseny végén aprólékosan összeszámolt pontok kihirdetése után, de a Guardian szerint a spanyol bizottság azóta sem hiszi el, hogy ez megtörténhetett.
Richards úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy egyáltalán nem beszél spanyolul.
„Hihetetlen megaláztatás” – jellemezte a helyzetet a héten az egyik spanyol hírműsor vezetője, míg egy másik riportban „az abszurditás csúcsának” nevezték a történteket.
Az 57 éves férfi teljesítménye azok előtt, akik ismerik a történetét, nem lehet nagy meglepetés. Az első külföldi versenyét, ahol ámulatba ejtette a bizottságot 2015-ben nyerte meg Franciaországban. A francia nyelvű Scrabble-világbajnokságot aztán 2018-ban is megnyerte. Hozzá kell tenni, hogy Richards mind a mai napig nem beszél franciául.
A győzelemének kulcsa állítólag az volt, hogy kilenc hét alatt bemagolt egy francia szótárat. Valószínűleg a spanyol versenyen is így arathatott elsöprő sikert.
„Ez a valaki nagyon különleges, hihetetlen képességekkel rendelkezik; ő egy igazán tehetséges fickó” – méltatta legnagyobb riválisát a verseny második helyezettje, Benjamín Olaizola, majd így folytatta:
Egy olyan új-zélandi játékosról beszélünk, aki többször is megnyerte már az angol nyelvű világbajnokságot – konkrétan legalább öt alkalommal.
A jelenleg Malajziában élő és több mint harminc éve Scrabble-bajnokságokon induló Niger Richards a szókirakó szerelmesei szerint a világ legjobb Scrabble-játékosának számít. Az új-zélandi férfi sikerét sokan abban látják, hogy állítólag fotografikus memóriája van, és nagyon gyorsan megy neki a fejben elvégzett valószínűségszámítás is.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
