Tavaly a hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányait.
Immár másodszor kezdődött „háborús” tanév az izraeli felsőoktatásban, köszönhetően az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet, illetve a Hezbollah libanoni síita milícia közötti háborúnak – írja az MTI.
Tavaly minden ötödik hallgató, mintegy 70 ezer diák - férfiak és nők egyaránt - szolgált hosszabb-rövidebb ideig tartalékosként a hadseregben is, miközben bejárt az órákra.
Az intézmények idén is összevont, intenzív és online kurzusok megszervezésével, újra megnézhető előadásokkal, a vizsgáztatás rugalmasabbá tételével próbálják meg segíteni őket, hogy honvédelmi kötelességük teljesítése miatt ne essenek ki az oktatásból.
A háborús helyzet miatt több felsőoktatási intézmény is nehézségekkel küzd. Volt, ahol már a háború kitörésekor kiürítettek egy főiskola két kampuszát is. Az utóbbi hetekben pedig a a rangos Technion műszaki egyetemnek kellett felkészülnie arra, hogy a diákoknak és az oktatóknak bármikor azonnal óvóhelyre kell menniük.
Egy felmérés szerint az előző tanévben mintegy 340 ezer diák tanult 57 felsőoktatási intézményben. A hallgatók 44 százalékának a háború miatt módosítania kellett a tanulmányi terveit, és 22 százalékuk kénytelen volt másik félévre halasztani a kurzusait.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
