Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A hangfelvételek készek, a forgatókönyveket megírták, már csak képivilág megalkotása zajlik, de várhatóan 2025-ben már a tévé sugározni fogja a vadonatúj részeket, derült ki a Kecskemétfilm MTI-nek küldött közleményéből. Az epizódok kiválasztását, az azóta már elhunyt, Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, akikhez csatlakozott a későbbiekben Tóth Gábor néprajzkutató is. Jankovics halála után Csákovics Lajos folytatta a munkát, akivel a híres rajzfilmrendező és grafikus együtt rendezte a Toldi-sorozatot.
Csákovics elmondta, hogy az új részekkel szeretnének visszatérni az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert egyre inkább a túldíszítettség lett a jellemző a továbbiakra. „Hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazta meg.
A 2020 októberében hungarikummá vált sorozat mind a 100 epizódját a kecskeméti rajzfilmstúdióban készítették 1976 és 2011 között. Az ötletadó és egyben producer Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót pedig Jankovics Marcell alkotta meg. Hogy minél változatosabb látványvilágot tárhassanak a nézők elé számos alkotó dolgozott a rajzfilmsorozaton. A sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak, a zenei aláfestést pedig a Kaláka együttes teremtette meg.
A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, és bár a következő részekben is számos színművész hangja hallható lesz majd, Szabó Gyula orgánuma valószínűleg felülmúlhatatlan marad. Az ő neve és hangja fonódott a leginkább össze a Magyar népmesék rajzfilmsorozatával, és ez kollektív emlék marad minden generációnak, akik ezeken a meséken nőttek fel.
