A 16 évesek is szavazhatnak az EP-választáson Németországban

Június hatodika és kilencedike között kerül sor az európai parlamenti választásokra. Több tagállamban már a 16 és 17 évesek is leadhatják a szavazatukat.

  • Tornyos Kata

Első alkalommal már a 16 és 17 évesek is szavazhatnak az EP-választáson Németországban. Az egész közösségben eddig csak három másik tagállam engedte szavazni ezt a korosztályt: Ausztria elsőként lépett, őket követte Málta és Belgium. Görögország pedig lehetővé tette, hogy bárki, aki 2024-ben betölti a 17. életévét, részt vehessen a júniusi szavazáson – írta meg az rtl.hu. Ami az országos választásokat illeti, csak Ausztriában és Görögországban járulhatnak a 17 évesek az urnák elé.

A választójogi korhatár 18 év alá csökkentése elleni egyik fő érvként azt szokták felhozni, hogy tudományos, neurológiai szempontból az emberi agy ebben az életkorban még fejlődésben van. Mások azzal érvelnek, hogy a fiatalok nem eléggé tájékozottak a politikáról és azokról a kérdésekről, amelyeket szavazatukkal befolyásolhatnak – az Európai Unió tájékoztatója szerint.

Másrészről az egyik fő érv amellett, hogy a fiatalok már a 16. életévük betöltését követően szavazhassanak, az, hogy ezzel rögződik bennük a demokratikus politikai életben való részvétel gyakorlata, és felnőttkorukra is mintaként szolgál. Ez pedig a választásoktól távol maradók arányának csökkenéséhez vezethet.

Az EU arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonja a fiatalokat a választásokba, ezért 2022 márciusában az Európai Parlament kompromisszumos megállapodásra jutott. Eszerint az európai uniós választásokat illetően a választójogi korhatár 16 évre csökken azokban a tagállamokban, melyek nem döntenek másként. Magyarországon csak 18 éves kortól lehet szavazni június kilencedikén, ekkor tartják nálunk az önkormányzati választásokat is.

Miről döntünk az EP-választáson?

Az Európai Unióban ötévente tartanak európai választásokat, hogy az uniós polgárok megválasszák, kik képviseljék őket az Európai Parlamentben. Az EP tagjai képviselik a választópolgárok érdekeit, és részt vesznek az új jogszabályok kialakításában és elfogadásában. Szavaznak az új kereskedelmi megállapodásokról, és ellenőrzik az uniós intézményeket, valamint az adófizetők pénzének elköltését.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.