Ha a törvényt a parlament áprilisban elfogadja, akkor szeptember elsején már hatályba is léphet.
A kormány pénteken kihirdette a könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslatot, amelynek lényege, hogy ne lehessen a könyvkiadó vagy importőr által meghatározott árból egy éven át kedvezményt adni – írta meg a hvg.hu. Ha a könyvet nem Magyarországon adják ki, de összes értékesítendő példányának legalább 50 százalékát Magyarországon értékesítik, akkor szintén alkalmazni kell rá a fix árat.
A kötött könyvár több uniós országban is bevett gyakorlat, ami többségében az újdonságok védelmét szolgálja. Lényege, hogy a kiadó vagy az importőr határozza meg az általa megjelentetett vagy forgalomba hozott könyv fogyasztói árát, és az meghatározott ideig a kiadó engedélye nélkül nem változtatható meg. Magyarországon a javaslat szerint az árak rögzítésére egy éves időtartamra szólna, a német gyakorlathoz hasonlóan.
A törvényt a Magyarországon kiadott, külföldi forgalmazású könyvekre és az azok értékesítésére kötött szerződésekre is alkalmazni kell, ha azokat belföldön értékesítik. A törvény azonban nem vonatkozik például a használt könyvekre, valamint az iskolai tankönyvekre és a szakképzési tankönyvekre sem.
A törvényjavaslat mindenkinek egységesen tíz százalék kedvezményi lehetőséget enged, ráadásul a kiadók saját munkatársaiknak is csak a megjelenés után 30 napig értékesíthet kedvezménnyel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
