Többé nem forgalmazhatnak energiaitalokat kiskorúak számára Romániában

És a reklámozásuk is tilos lesz az iskolák és kórházak egy kilométeres körzetében.

  • Eduline/MTI

Tilos lesz 18 év alattiaknak eladni azokat az italokat, amelyek a koffeinből, taurinból, karnitinból, guaranából, glükuronolaktonból, vagy más, a központi idegrendszert stimuláló vegyületből legalább kettőt tartalmaznak - szavazta meg nagy többséggel a román képviselőház kedden.

A törvény az italautomatákra, az online kereskedelemre és az egészségügyi és oktatási intézményekre is kiterjeszti a tiltást, továbbá a kórházak és iskolák egy kilométeres körzetében is tilos lesz az energiaitalok árusítása és reklámozása.

"Az előírások megszegése kihágásnak minősül, amelyet 25 000 és 100 000 lej (1,9 - 7,8 millió forint) közötti bírsággal, illetve a kereskedelmi tevékenyég egytől két hónapig terjedő felfüggesztésével sújthatnak"

- írják az MTI-ben.

A törvényjavaslatot még tavaly ősszel terjesztette be a Nemzeti Liberális Párt (PNL), indoklásuk szerint azért, mert az utóbbi évtizedben rohamosan emelkedett az energiaital-fogyasztás a fiatalok és kiskorúak körében.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy 2013-ból származó felmérése szerint ez európai felnőttek 30, a kamaszok 68, és a 10 év alatti gyermekek 18 százaléka fogyasztott energiaitalokat, a román közegészségügyi intézet figyelmeztetése szerint pedig a hazai piacon alkoholt is tartalmazó energiaitalok is megjelentek, amiknek a címkéi nem figyelmeztetnek a központi idegrendszerre gyakorolt káros hatásokra.

A javaslatot 238 képviselő támogatta, egy ellenezte, 12-en pedig tartózkodtak.

Bukarestben egyébként 2014 és 2016 között 15 kamaszt szállítottak kórházba mérgezéses tünetekkel, tavaly pedig egy 17 éves kamasz életét is vesztetette a túlzott energiaital-fogyasztás következtében - olvasható a törvény indoklásában.

A jogszabályt a szenátus már elfogadta, hatályba lépéséhez csak az államfő aláírására van szükség.

Hasonló törekvések egyébként Magyarországon is vannak. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.