Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Igaz, a kiállítás gyermekvédelmi törvényt "sértő" részén tulajdonképpen semmi kifogásolható nem látható.
„A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható” - ilyen tábla fogadja a Néprajzi Múzeum látogatóit, akik Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit szeretnék megtekinteni az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című kiállításon.
A fotókiállítás egy szakaszán ugyanis homoszexuálisokról készült fényképek láthatók - kiállítva mindössze egy, a többi csak kivetítőn -, amiket a művész 1967-ben készített São Paulóban és Rio de Janeiróban, az említett szakasz előtt pedig teremőrök felügyelik, hogy véletlen se pillantson rá a kifogásolt fotóra egy 18 éven aluli.
A Néprajzi Múzeum feltehetően azért döntött az említett fényképek elkülönítése mellett, mert egy héttel ezelőtt kirúgták L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját, mert Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint nem tett maximálisan eleget a gyermekvédelmi törvény betartására, miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk könyvdarálós politikusa jelentette, hogy az intézményben kiállított Word Press Photo sajtókiállításon LMBTQ+ kisebbség elleni erőszak és egy fülöp-szigeteki meleg idősotthon lakói is láthatók.
Bár a múzeum feltüntette, hogy 18 éven aluliak számára nem adhatnak el jegyet, később ezt az intézkedést visszavonták, ugyanis a látogatók életkorának ellenőrzése megsérti az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét.
Andujar fotói egyébként még az említett sajtófotóknál is visszafogottabbak, ráadásul a kiállítás központjában nem is a homoszexualitás áll, hanem a brazil őserdőkben élő indiánok.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.