Teremőrökkel és figyelmeztető táblával tartják vissza a 18 éven aluliakat egy homoszexuálisokat ábrázoló fotótól a Néprajzi Múzeumban

Igaz, a kiállítás gyermekvédelmi törvényt "sértő" részén tulajdonképpen semmi kifogásolható nem látható.

  • Székács Linda

„A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható” - ilyen tábla fogadja a Néprajzi Múzeum látogatóit, akik Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit szeretnék megtekinteni az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című kiállításon.

A fotókiállítás egy szakaszán ugyanis homoszexuálisokról készült fényképek láthatók - kiállítva mindössze egy, a többi csak kivetítőn -, amiket a művész 1967-ben készített São Paulóban és Rio de Janeiróban, az említett szakasz előtt pedig teremőrök felügyelik, hogy véletlen se pillantson rá a kifogásolt fotóra egy 18 éven aluli.

A Néprajzi Múzeum feltehetően azért döntött az említett fényképek elkülönítése mellett, mert egy héttel ezelőtt kirúgták L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját, mert Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint nem tett maximálisan eleget a gyermekvédelmi törvény betartására, miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk könyvdarálós politikusa jelentette, hogy az intézményben kiállított Word Press Photo sajtókiállításon LMBTQ+ kisebbség elleni erőszak és egy fülöp-szigeteki meleg idősotthon lakói is láthatók.

Bár a múzeum feltüntette, hogy 18 éven aluliak számára nem adhatnak el jegyet, később ezt az intézkedést visszavonták, ugyanis a látogatók életkorának ellenőrzése megsérti az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét.

Andujar fotói egyébként még az említett sajtófotóknál is visszafogottabbak, ráadásul a kiállítás központjában nem is a homoszexualitás áll, hanem a brazil őserdőkben élő indiánok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.