Teremőrökkel és figyelmeztető táblával tartják vissza a 18 éven aluliakat egy homoszexuálisokat ábrázoló fotótól a Néprajzi Múzeumban

Igaz, a kiállítás gyermekvédelmi törvényt "sértő" részén tulajdonképpen semmi kifogásolható nem látható.

  • Székács Linda

„A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható” - ilyen tábla fogadja a Néprajzi Múzeum látogatóit, akik Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit szeretnék megtekinteni az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című kiállításon.

A fotókiállítás egy szakaszán ugyanis homoszexuálisokról készült fényképek láthatók - kiállítva mindössze egy, a többi csak kivetítőn -, amiket a művész 1967-ben készített São Paulóban és Rio de Janeiróban, az említett szakasz előtt pedig teremőrök felügyelik, hogy véletlen se pillantson rá a kifogásolt fotóra egy 18 éven aluli.

A Néprajzi Múzeum feltehetően azért döntött az említett fényképek elkülönítése mellett, mert egy héttel ezelőtt kirúgták L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját, mert Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint nem tett maximálisan eleget a gyermekvédelmi törvény betartására, miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk könyvdarálós politikusa jelentette, hogy az intézményben kiállított Word Press Photo sajtókiállításon LMBTQ+ kisebbség elleni erőszak és egy fülöp-szigeteki meleg idősotthon lakói is láthatók.

Bár a múzeum feltüntette, hogy 18 éven aluliak számára nem adhatnak el jegyet, később ezt az intézkedést visszavonták, ugyanis a látogatók életkorának ellenőrzése megsérti az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét.

Andujar fotói egyébként még az említett sajtófotóknál is visszafogottabbak, ráadásul a kiállítás központjában nem is a homoszexualitás áll, hanem a brazil őserdőkben élő indiánok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.