Két éven belül hivatalosan is kinevezik Magyarország második űrhajósát.
Az idén tavasszal kiválasztott magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos számolt be az InfoRádiónak.
A magyar űrhajósjelöltek idén tavasszal kezdték meg a kiképzésüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind a négyen feljutnak az űrbe. Ugyanis a válogatás a kiképzés alatt is tart, aminek a végén, a NASA engedélyével csak az egyikőjük fog felmenni az űrállomásra. A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy a folyamat részeként egy tartalékost is kiválasztanak, de a szkafandert már csak a ténylegesen repülő emberhez fogják igazítani.
„Tudatában vannak végig annak, hogy jelen pillanatban 25 százalék esélyük van”
- mondta Ferencz.
A kiképzésükhöz hozzátartozik az is, hogy felkészítsék őket bármilyen eshetőségre. A NASA kiképző központjában ezért megtalálható az űrállomás teljes másolata, ahol a jelölteknek minden kapcsoló, zsilip és egyéb irányítópult pontos helyét és használatát ismerniük kell.
A küldetést 30 naposra tervezik, de számításba kell venniük minden váratlan eshetőséget is, ami akár meghosszabbíthatja az űrbéli tartózkodást.
Egy űrutazás során az asztronauta rezsiórabére 144 ezer dollár, ami körülbelül 50 millió forintnak felel meg. Ferencz Orsolya szerint ennek az ára változhat attól függően, hogy éppen mit csinál az asztronauta - például egy űrséta ennél drágább.
A képzés mellett azonban arra is folyamatosan készítik jelölteket, ha nem őket választanák ki az űrutazásra. Ferencz szerint azok, akik végül a Földön maradnak, nekik óriási feladatuk lesz, hogy részt vegyenek a téma oktatásában, a népszerűsítésében és a tudományos ismeretterjesztésében.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
