A 18-29 éves fiatalok közel 40 százaléka többé-kevésbé elégedett az életével, amit egyértelműen befolyásol az anyagi helyzetük.
A K&H Bank ifjúsági indexe szerint a fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A magyar fiatalok hangulatát tükröző indexe az elmúlt két évben alig változott, 11 pont körül volt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az évtized elején azonban még elérte a 20 pontot - írja az MTI.
Négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok a jelenlegi helyzetük és jövőjük megítélése szempontjából:
35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb,
40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít,
22 százalékuk - bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő,
A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok elégedettségét egyértelműen befolyásolja az anyagi helyzetük is. A válaszadók jövedelme átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel. A fiatalok mediánjövedelme (vagyis az a jövedelem, aminél a válaszadók fele többet, a másik fele kevesebbet keresett) 169 ezer forint volt. Ez 11 ezer forinttal magasabb, mint az előző negyedévi összeg.
A megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme. 26 százalékuk pedig 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodik havonta. Havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert a válaszolók 28 százaléka. További 32 százaléka a fiataloknak 250-500 ezer forintból él havonta, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
