Hosszú sorokban állnak a fiatalok, hogy megnézzék a budapesti World Press Photo kiállítást

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszönetet mondott Dúró Dórának a jó reklámért.

Nagy visszhangot keltett az a gyermekvédelmi törvény nevében tett intézkedés, miután Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolyását kérte a Nemzeti Múzeum sajtófotó kiállításnak tartalma miatt, amit végül Csák János elfogadott. Ennek következtében A World Press Photo kiállítást, az új szabály értelmében, csak 18 éves kor felett lehet látogatni.

L. Simon László szerdán a Facebook-oldalán arról tett közzé fotókat, hogy a szabály ellenére kígyózó sorokban állnak a fiatalok a kiállítás bejárata előtt.

„Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük, kedves Dúró képviselő asszony. Különösen köszönjük a közönségünk figyelmét, szeretetét és megértését”

- írta posztjában az igazgató.

 

A Népszava szerdán arról tájékoztatott, hogy a Nemzeti Múzeum nem tudja jogszerűen végrehajtani Csák János felszólítását, ugyanis a múzeum nem kérheti el a látogatók személyi igazolványát. „A múzeum a látogatók együttműködésére és szabálykövetésére támaszkodik. A weboldalon fel van tüntetve, hogy 18 éven aluliak nem vásárolhatnak jegyet, és a kiállítás bejáratánál 18 éven aluliakat korlátozó tábla is van” – írta a múzeum az AFP kérdésére.

Hannah Reyes Morales, a korhatárt előidéző fotósorozat készítője, a HVG-nek mondta el véleményét az üggyel kapcsolatban:

„Sem a képek, sem az azokon ábrázolt emberek nem veszélyesek és nem károsak. Ezek a fotók kedves és szerető emberekként ábrázolják a Golden Gays közösség tagjait, akiknek van mit adniuk és tanítaniuk a világnak a családról és az erőről a megpróbáltatások közepette. Ami káros, az az LMBTQ-közösség láthatóságának, valamint annak a korlátozása, hogy joguk van a létezéshez és ahhoz, hogy lássák őket”.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.