L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszönetet mondott Dúró Dórának a jó reklámért.
Nagy visszhangot keltett az a gyermekvédelmi törvény nevében tett intézkedés, miután Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolyását kérte a Nemzeti Múzeum sajtófotó kiállításnak tartalma miatt, amit végül Csák János elfogadott. Ennek következtében A World Press Photo kiállítást, az új szabály értelmében, csak 18 éves kor felett lehet látogatni.
L. Simon László szerdán a Facebook-oldalán arról tett közzé fotókat, hogy a szabály ellenére kígyózó sorokban állnak a fiatalok a kiállítás bejárata előtt.
„Él és virul a nemzet múzeuma. Köszönjük, kedves Dúró képviselő asszony. Különösen köszönjük a közönségünk figyelmét, szeretetét és megértését”
- írta posztjában az igazgató.
A Népszava szerdán arról tájékoztatott, hogy a Nemzeti Múzeum nem tudja jogszerűen végrehajtani Csák János felszólítását, ugyanis a múzeum nem kérheti el a látogatók személyi igazolványát. „A múzeum a látogatók együttműködésére és szabálykövetésére támaszkodik. A weboldalon fel van tüntetve, hogy 18 éven aluliak nem vásárolhatnak jegyet, és a kiállítás bejáratánál 18 éven aluliakat korlátozó tábla is van” – írta a múzeum az AFP kérdésére.
Hannah Reyes Morales, a korhatárt előidéző fotósorozat készítője, a HVG-nek mondta el véleményét az üggyel kapcsolatban:
„Sem a képek, sem az azokon ábrázolt emberek nem veszélyesek és nem károsak. Ezek a fotók kedves és szerető emberekként ábrázolják a Golden Gays közösség tagjait, akiknek van mit adniuk és tanítaniuk a világnak a családról és az erőről a megpróbáltatások közepette. Ami káros, az az LMBTQ-közösség láthatóságának, valamint annak a korlátozása, hogy joguk van a létezéshez és ahhoz, hogy lássák őket”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
