A felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje. Bár a WHO szerint a 3 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen kijelzőt sem nézniük, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság már 2013-ban felmérte, hogy ebben a korban a gyerekek csupán 20 százaléka nem nézett tévét – írta meg a Népszava.

2020-ban a Huawei Technologies Hungary kutatásából már az derült ki, hogy a 3 év alattiak fele, továbbá a 4 és 6 év közöttiek 90 százaléka használ valamilyen okoseszközt, elsősorban telefont -  ami akár 2-3 óra napi használatot is jelenthet.

Az eszközök túlzott mértékű használata több problémához is vezethet, ezzel azonban nem minden szülő van tisztában. A Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint is érzékelhető ezeknek a káros hatása. Például egy fővárosi óvodában duplájára nőtt a gyógypedagógiai és a logopédiai foglalkozások óraszáma, aminek okát a technikai kütyük térnyerésében látják.

Konok Veronika az Alfa Generáció Labor vezetője és pszichológusa szerint

a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert tudások szerint is.

A saját kutatásuk eredménye alapján azoknak az óvodásoknak, akik sokat mobiloznak, mérhetően rosszabbak a társas készségeik és kevésbé értik meg mások nézőpontját, ami szükséges lenne az empátiához. Emellett a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehet. Ha megnyugtatás céljából adják a telefont a gyerekek kezébe, akkor később gyengébb lesz az érzelemszabályozásuk és az egyéb önszabályozási készségük.

A várakozás készsége is kevésbé fejlődik ki, mert hozzászoknak ahhoz, hogy a digitális tartalmak azonnal elérhetőek és olyan stimulációt nyújtanak, ami a való életben ritkán megtapasztalható.

Bár nem csak negatív megfigyelési eredményeik vannak a túlzott okoseszköz használatánál, Egri Tímea, a Miskolci Egyetem docense, kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy

a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.

"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.

Szaller Judit logopédus arról számolt be a Népszavának, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. A gyerekek elsősorban a családon belüli kommunikációkból tanulják meg a beszédet. Azonban sok helyen lecsökkent ezeknek az interakcióknak a száma, helyette a televízió és a mobiltelefon került előtérbe. Emiatt egyre több az olyan gyerek, aki úgy megy óvodába, hogy egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél.

Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzátette, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.