A túlzott képernyő- és okoseszköz használata miatt egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés és mérhetően rosszabbak a társas készségek az óvodások körében.
A felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje. Bár a WHO szerint a 3 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen kijelzőt sem nézniük, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság már 2013-ban felmérte, hogy ebben a korban a gyerekek csupán 20 százaléka nem nézett tévét – írta meg a Népszava.
2020-ban a Huawei Technologies Hungary kutatásából már az derült ki, hogy a 3 év alattiak fele, továbbá a 4 és 6 év közöttiek 90 százaléka használ valamilyen okoseszközt, elsősorban telefont - ami akár 2-3 óra napi használatot is jelenthet.
Az eszközök túlzott mértékű használata több problémához is vezethet, ezzel azonban nem minden szülő van tisztában. A Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint is érzékelhető ezeknek a káros hatása. Például egy fővárosi óvodában duplájára nőtt a gyógypedagógiai és a logopédiai foglalkozások óraszáma, aminek okát a technikai kütyük térnyerésében látják.
Konok Veronika az Alfa Generáció Labor vezetője és pszichológusa szerint
a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert tudások szerint is.
A saját kutatásuk eredménye alapján azoknak az óvodásoknak, akik sokat mobiloznak, mérhetően rosszabbak a társas készségeik és kevésbé értik meg mások nézőpontját, ami szükséges lenne az empátiához. Emellett a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehet. Ha megnyugtatás céljából adják a telefont a gyerekek kezébe, akkor később gyengébb lesz az érzelemszabályozásuk és az egyéb önszabályozási készségük.
A várakozás készsége is kevésbé fejlődik ki, mert hozzászoknak ahhoz, hogy a digitális tartalmak azonnal elérhetőek és olyan stimulációt nyújtanak, ami a való életben ritkán megtapasztalható.
Bár nem csak negatív megfigyelési eredményeik vannak a túlzott okoseszköz használatánál, Egri Tímea, a Miskolci Egyetem docense, kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy
a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.
"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.
Szaller Judit logopédus arról számolt be a Népszavának, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. A gyerekek elsősorban a családon belüli kommunikációkból tanulják meg a beszédet. Azonban sok helyen lecsökkent ezeknek az interakcióknak a száma, helyette a televízió és a mobiltelefon került előtérbe. Emiatt egyre több az olyan gyerek, aki úgy megy óvodába, hogy egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél.
Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzátette, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
