A túlzott képernyő- és okoseszköz használata miatt egyre gyakoribb a megkésett beszédfejlődés és mérhetően rosszabbak a társas készségek az óvodások körében.
A felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekek képernyő előtt töltött ideje. Bár a WHO szerint a 3 év alatti gyerekeknek egyáltalán nem szabadna semmilyen kijelzőt sem nézniük, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság már 2013-ban felmérte, hogy ebben a korban a gyerekek csupán 20 százaléka nem nézett tévét – írta meg a Népszava.
2020-ban a Huawei Technologies Hungary kutatásából már az derült ki, hogy a 3 év alattiak fele, továbbá a 4 és 6 év közöttiek 90 százaléka használ valamilyen okoseszközt, elsősorban telefont - ami akár 2-3 óra napi használatot is jelenthet.
Az eszközök túlzott mértékű használata több problémához is vezethet, ezzel azonban nem minden szülő van tisztában. A Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint is érzékelhető ezeknek a káros hatása. Például egy fővárosi óvodában duplájára nőtt a gyógypedagógiai és a logopédiai foglalkozások óraszáma, aminek okát a technikai kütyük térnyerésében látják.
Konok Veronika az Alfa Generáció Labor vezetője és pszichológusa szerint
a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert tudások szerint is.
A saját kutatásuk eredménye alapján azoknak az óvodásoknak, akik sokat mobiloznak, mérhetően rosszabbak a társas készségeik és kevésbé értik meg mások nézőpontját, ami szükséges lenne az empátiához. Emellett a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehet. Ha megnyugtatás céljából adják a telefont a gyerekek kezébe, akkor később gyengébb lesz az érzelemszabályozásuk és az egyéb önszabályozási készségük.
A várakozás készsége is kevésbé fejlődik ki, mert hozzászoknak ahhoz, hogy a digitális tartalmak azonnal elérhetőek és olyan stimulációt nyújtanak, ami a való életben ritkán megtapasztalható.
Bár nem csak negatív megfigyelési eredményeik vannak a túlzott okoseszköz használatánál, Egri Tímea, a Miskolci Egyetem docense, kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy
a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.
"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.
Szaller Judit logopédus arról számolt be a Népszavának, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. A gyerekek elsősorban a családon belüli kommunikációkból tanulják meg a beszédet. Azonban sok helyen lecsökkent ezeknek az interakcióknak a száma, helyette a televízió és a mobiltelefon került előtérbe. Emiatt egyre több az olyan gyerek, aki úgy megy óvodába, hogy egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél.
Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzátette, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
