Nagy változások jöhetnek: a KRESZ újraírását tervezik

A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozás szükséges a nagyteljesítményű autók elterjedése okán, ezért a KRESZ újraírásán gondolkodnak, amit 2009 óta nem vizsgáltak felül.

Az Economx felfigyelt arra, hogy Bakos Bernadett, az LMP képviselője arról kérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy támogatja-e a kormány a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szükséges szigorúbb feltételek megszabását.

A felvetés mögött az az ellenzéki törvényjavaslat áll, amit Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója terjesztett elő, mert indoklása szerint drámai mértékben megnövekedtek azok a kihágások, amik a közlekedési szabályok semmibevétele miatt mások testi épségét veszélyeztetik.

A javaslat értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki

  1. legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
  2. a külön jogszabályban meghatározott pszichológia alkalmassági követelményeknek megfelel,
  3. a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte, és a vezetői jártasságáról és magatartásáról vizsgát tett.

Azonban október 3-án a parlament gazdasági bizottsága elutasította a törvényjavaslatot.

Bakos Bernadett felhívta az ÉKM figyelmét arra, hogy bár a Gazdasági Bizottság nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erika a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása. A Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.

Ágh Péter államtitkár a kérdésre reagálva megerősítette a KRESZ módosításának tervét, ugyanakkor a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatását látja.

„Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra – és az ehhez tartozó társadalmi szokások – olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést”

- közölte Ágh Péter.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.