Nagy változások jöhetnek: a KRESZ újraírását tervezik

A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozás szükséges a nagyteljesítményű autók elterjedése okán, ezért a KRESZ újraírásán gondolkodnak, amit 2009 óta nem vizsgáltak felül.

Az Economx felfigyelt arra, hogy Bakos Bernadett, az LMP képviselője arról kérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy támogatja-e a kormány a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szükséges szigorúbb feltételek megszabását.

A felvetés mögött az az ellenzéki törvényjavaslat áll, amit Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója terjesztett elő, mert indoklása szerint drámai mértékben megnövekedtek azok a kihágások, amik a közlekedési szabályok semmibevétele miatt mások testi épségét veszélyeztetik.

A javaslat értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki

  1. legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
  2. a külön jogszabályban meghatározott pszichológia alkalmassági követelményeknek megfelel,
  3. a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte, és a vezetői jártasságáról és magatartásáról vizsgát tett.

Azonban október 3-án a parlament gazdasági bizottsága elutasította a törvényjavaslatot.

Bakos Bernadett felhívta az ÉKM figyelmét arra, hogy bár a Gazdasági Bizottság nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erika a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása. A Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.

Ágh Péter államtitkár a kérdésre reagálva megerősítette a KRESZ módosításának tervét, ugyanakkor a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatását látja.

„Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra – és az ehhez tartozó társadalmi szokások – olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést”

- közölte Ágh Péter.

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.